Győr és Mosonmagyaróvár között félúton, a Szigetköz szívében van egy kis falu, Hédervár, mely nemcsak, hogy gyönyörű környezetben fekszik, de meglepően sok látnivalóval is büszkélkedhet. Itt van például a Héderváry család kastélya, az ország legöregebb fája, és persze a híres Krumplibogár-szobor.
Háttérben a Boldogasszony-kápolna és az öreg tölgy
Első utunk a Boldogasszony-kápolnához vezetett, két okból is. A kápolna udvarában áll ugyanis az ország legöregebb fája, a 14 méter magas Árpád-fa, mely ma már sajnos nincs a legjobb állapotban. Három óriási ágát évekkel ezelőtt szélvihar törte le, egyetlen élő ágát pedig alá kellett támasztani. A fa törzse is szinte teljesen elhalt, hatalmas üregébe több ember is befér.
Az Árpád-tölgynek már csak egy ága él, a törzsében hatalmas üreg tátong, de még mindig él
Mindezek ellenére azonban a tölgy még mindig él, pedig a kutatók becslése szerint is legalább 700-800 éves lehet már. A legenda szerint azonban már ezeréves is elmúlt, úgy tartják, 907-ben Árpád-fejedelem a kocsányos tölgy törzséhez kötötte a lovát, amikor seregeivel megállt itt. A pozsonyi csatába igyekeztek, ahol Árpád vezér és három fia által vezetett magyar sereg győzelmet aratott az egyesült német-morva hadak felett. A néphit szerint még a kötőfék nyoma is látszik a fa törzsén.
Egy régi kép, amikor a tölgy még teljes pompájában állt, pedig akkor sem volt már siheder
Fekete madonna a Szigetközben
Bár a Boldogasszony kápolna zárva volt, mivel azonban a közeli házban lakó néninél van a kulcs, így viszonylag egyszerű a bejutás. A 15. század első felében épült kápolna híres középkori búcsújáró hely és a hédervári grófi családok (Héderváry, Viczay, Khuen-Héderváry) temetkező kápolnája is volt. A 17. században a kápolnába több családtagot már nem tudtak eltemetni, így Viczay Jánosné Héderváry Kata átépítette azt.
A Boldogasszony-kápolna belső tere, ahol képzőművészeti kiállításokat is szoktak rendezni
Az északi oldalra az országban elsőként lorettói kápolnát építtetett. (A lorettói kápolna egy tipikusan közép-európai, barokk szentélyelrendezési forma. Alapjául egy legenda szolgál, mely szerint Jézus Krisztus édesanyjának, Szűz Máriának házát a török hódítók elől angyalok menekítették át Názáretből Európába.) Az oltár szoborfülkéjében Szűz Mária ébenfából faragott 500 éves fekete szobra látható. Évszázados hagyomány, hogy a szobrot minden ünnepre felöltöztetik, több garnitúra ruhája is van.
Fekete madonna, kékben
A kastély egyelőre üresen áll
Hédervár másik nevezetessége, a háromszintes, barokk kastély a falu másik szélén áll. A 16. századi épület romjaira a 18. században építették fel a Héderváryak a ma is látható kastélyt. Az épületnek három tornya van, a hagyomány szerint azért, mert három vármegye, Győr, Pozsony és Moson találkozási pontján található, ezért minden tornya más-más megye területén állt.
A hédervári kastély volt már iskola, alkotóház és szálloda, most éppen üresen áll
A kastély sajnos nem látogatható, pedig nagyon kíváncsiak lettünk volna rá, már csak azért is, mert a belső udvaron egy hatalmas fa áll, melynek lombja teljesen beborítja az udvart. A kastély 1946 és 1983 között iskola és kollégium volt, majd alkotóház lett, 2004 óta szálloda működött itt. Most sorsára vár.
Ha a kastélyba nem is mehettünk be, a park gyönyörű, évszázados fái között sétáltunk egyet. A 19. századi angolkert kialakításakor ültették például a kastély előtt álló hatalmas platánokat, de láthatunk idős jegenyefenyőket és szivarfákat is. A park végében egy kis szigeten egy különös szobor bújik meg, amit a helyiek állítólag ördögszobornak hívnak, valójában a 19. század második feléből származó alkotás a kentaurok harcát ábrázolja.
A kastélypark tele van gyönyörű, idős fákkal, a fűben sok-sok virág, például odvas keltike virít
Legendás fák és egy híres krumplibogár
Héderváron nemcsak az ország legidősebb fáját érdemes felkeresni, akad itt még más nevezetes fa is. Például a Kont-fa, amit rossz itinert követve először a kastély parkjában próbáltunk megtalálni. Aztán rájöttünk, hogy az út túloldalán kell keresnünk, a patak mentén egy nyílegyenes, nyírfákkal szegélyezett út vezet el hozzá.
A néphagyomány szerint az idős szürke nyár alatt tartották megbeszélésüket a Zsigmond király ellen összeesküvő urak, Héderváry Kont István vezetésével. A trónkövetelő Kis Károlyt támogatta, ezért harminc társával együtt 1388-ban kivégezték. A fa köré 1911-ben a család későbbi leszármazottja, Khuen Héderváry Károly emeltetett kis dombot, és helyezett el itt emléktáblát.
A nevezetes szürke nyár, a Kont-fa
A kis domb oldalában egy kemenceszerű építmény látható. Először nem tudtuk mi lehet az, aztán kiderült, hogy egy különös monda nyomán került ide. Eszerint egy asszony éppen kenyeret sütött, mikor meglepték a tatárok. Hogy az élelem ne lehessen az ellenségé, az asszony kővé változtatta a kenyereket.
A Hédervár-fára csak hosszas keresgélés után találtunk rá
A másik nevezetes fa még nagyobb fejtörést okozott, mert nem is találtunk semmi pontos információt arról, hol lehet. Annyit tudtunk csak, hogy „a kastély parkjában található két egymástól 180 cm-re álló kőrisfa 7 m magasságban enyhén emelkedő oldalággal tökéletesen összenőtt, H betűt formálva. Alakja miatt a helybeliek ezt nevezik Hédervár-fának.” Ez kis túlzással, a tű a szénakazalban esete. Elsőre ráadásul el is mentünk a fa mellett, de lefotóztuk, csak erre utólag, a képet alaposabban megnézve jöttünk rá. Képpel a kezünkben aztán csak sikerült ráakadni. Szóval, akik keresné: a Hédervári-fát a kastély bekötőútja utáni, a parkba vezető kis füves úton tudjuk megközelíteni, és fontos még, hogy szemmagasságnál feljebb nézelődjünk.
Tudtommal ez az ország egyetlen bogár szobra. Aki esetleg tud másikat, írjon!
Ha már Hédervár, a falu legfiatalabb és legmeglepőbb látványosságát sem hagyhattuk ki. Szerencsére a híres-neves Krumplibogár szobor a főterén van, így könny volt megtalálni. Hogy mi köze van Hédervárnak a bogárhoz? 1947-ben hazánkban először itt találták meg az Amerikából behurcolt mezőgazdasági kártevőt. A szoborral persze nem a krumplibogár előtt akartak tisztelegni, hanem a szervezett növényvédelem megindulásának állítottak emléket ily módon.
A gyönyörű fekete nyár és közel 300 éves kálvária Ásványráró határában
Hazafelé még utunkba akadt egy gyönyörű matuzsálem, Ásványráró határában, egy hatalmas fekete nyár. A fáról már hullanak az ágak, nem is lehet túl közel menni hozzá, erre táblák is figyelmeztetnek. A mellette álló kálváriát 1738-ban emeltette az akkori birtokos, Apponyi Zoltán. Az őshonos fekete nyár hajdan a térség gyakori fája volt, mára azonban megfogyatkozott a számuk. Ez a példány a Szigetköz legnagyobb és legidősebb fekete nyara, korát száz év körülire becsülik, törzsátmérője 520 cm, és egyszerűen gyönyörű.
Kapcsolódó cikkek:
Szigetköz, a vízitúrázók és a kerékpárosok paradicsoma
A Duna egyre jobb passzban van, de még sok a tennivalónk
Győr-városi séta, kicsit másképp
5 famatuzsálem, akiknek a meséiért útra kelnénk
