Itt a mai gyereksarok. Láttál már szarvasbogarat? Tudod, hol találkozhatsz vele? És azt, hogy mire való a nagy, agancsra hasonlító rágója? Cikkünkből minden kiderül, és még színezhetsz is.
A szarvasbogár, azaz hivatalos nevén nagy szarvasbogár, latinul pedig Lucanus cervus az európai kontinens legnagyobb bogara. Sajnos mára megfogyatkozott az állománya, ami az élőhelyei (a tölgyesek) ritkulásának köszönhető. Magyarországon a faj védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.
A hím és a nőstény szarvasbogár nagyon különbözik egymástól. A hím sokkal nagyobb, mint a nőstény, akár 8-10 centiméteresre is megnőhet, ezzel szemben a gyengébbik nem képviselői 3-5 centiméteresek. A legfőbb eltérés persze a hatalmas rágószerv, ami 1-2 centisre nő meg. Persze, a nőstényeknek is van, de az egyáltalán nem tekintélyes méretű. A szarvasbogár alapvetően sötétbarna színű, a rágói vörösesek, a szárnyfedői pedig gesztenyebarnák. Ezt itt tudod jól megfigyelni:
A hatalmas rágóra a párzási időszakban, vetélkedés során van szükség. „Verekedő” szarvasbogár hímekkel rendszerint május végén, júniusban találkozhatunk. A céljuk az, hogy a hátára fordítsák vagy ledobják az ellenfelet a fáról. Így fest a látványos harc:
A győztes elnyeri a nőstény kegyeit, párosodik vele, majd néhány hét múlva, július vége felé elpusztul. A nőstények sem járnak sokkal jobban, ők augusztus végéig húzzák. Korhadó fatörzsekbe, pusztuló rönkökbe petéznek. Ezekből hamarosan kikelnek a lárvák, amelyek eleinte kis földrögöket esznek, később pedig tölgyek vagy más fák korhadékát. Nagyon lassan fejlődnek, általában 5 évig vannak ebben az állapotban, és végül akár a 10 cm-t is elérhetik. Akkor bebábozódnak (ez rendszerint ősszel történik), tavasszal pedig kikelnek a kifejlett egyedek, az imágók. Érdekesség, hogy nekik már nem feltétlenül van szükségük táplálékra, de általában fák, főleg tölgyek nedveit szívogatják.
A színezőt itt tudod letölteni.
