Olyan festői környezetben található kálváriákat mutatunk, amelyekhez vallási meggyőződéstől függetlenül megéri kirándulást szervezni, és ahová nem csupán húsvétkor érdemes ellátogatni. Már csak gyönyörű panorámájukért is élmény az év bármely időszakában felkeresni őket.
Kálváriajárás
A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, amely Jézus kereszthaláláról és feltámadásáról emlékezik meg. Ennek egyik szimbóluma a kálvária, amely eredetileg annak a helynek a nevét jelöli Jeruzsálemben, ahol Krisztust keresztre feszítették, azaz a Golgotát, vagyis a koponyák hegyét. Az oda vezető utat hívják keresztútnak (via crucis) vagy szenvedés útjának (via dolorosa) is.
Eleinte a hívők a jeruzsálemi Golgotára vezető zarándoklatokkal emlékeztek Jézus szenvedéstörténetére és halálára.
Ám nem mindenkinek volt lehetősége elutazni a Szentföldre, így a római Szentszék idővel engedélyezte, hogy más helyeken is létrehozhassanak kálváriákat, ahol kegyképekkel és keresztekkel idézhetik fel a szenvedéstörténet egyes eseményeit.
Mivel a Golgota „megidézése” alapkövetelmény, ezért rendszerint valamilyen magaslaton álltak az építmények. Ezek eleinte a lakott településeken kívül helyezkedtek el, napjainkban viszont már sok helyütt a város, a falu szerves részét képezik.
A keresztút állomásai a stációk. Az első azt a jelenetet ábrázolja, amikor Pilátus halálra ítéli Jézust, ezután a keresztvitel történései következnek. Az utolsó, tizennegyedik stáció Krisztus sírba tételét jeleníti meg.
A szabadtéri kálváriákat általában dombokra építik.
Tetejükről gyakran csodaszép kilátás nyílik a környékre, de az sem ritka, hogy kápolnával egészítik ki a stációkat. Mutatunk néhány egyedi hazai kálváriát, amelyek akkor is szuper kirándulóhelyeknek bizonyulnak, ha valakitől távol áll a vallásos érzület.
Magyarpolányi kálvária
Erdők ölelésében bújik meg Magyarpolány, melyet sokan a Bakony leghangulatosabb falvaként emlegetnek, Kálvária-dombját pedig az ország egyik leglátványosabbjaként. A domb aljában lévő Szent László-templom mellől 173 lépcsőfok vezet fel, melyet öt pihenő szakít meg: itt állnak az önmagukban is figyelemre méltó stációk.
A kis kápolnákra emlékeztető házikókban életnagyságú, festett faszobrok jelenítik meg Krisztus kereszthalálának állomásait.
A domb tetején fehérre meszelt falú, neogótikus kápolnát találunk, amelyet 1910-ben szenteltek fel, az előtte kőtalpazaton álló fakeresztet 1930-ban állították.
Megéri felmenni a kúp alakú dombtetőre, mert odafentről a Bakony déli részének számos ismerős és ismeretlen csúcsa díszíti a tájat. Szemben Ajka városa, mögötte a Kab-hegy csúcsa, a keleti domboldal fái között a Magas-Bakony hegyei is feltűnnek. Ez a festői szépségű Kálvária-domb szolgál háttérül a híres „Polányi passiónak”, amelyet minden év pünkösdkor rendeznek meg.
Márianosztra kálváriája
A márianosztrai kálvária
A Börzsöny egyik legszebb kálváriájának tartják a Márianosztra határában található Kálvária-hegy ékét, melyet még a nosztrai pálos szerzetesek hoztak létre a 18. században.
A 16 stációból álló keresztutat öreg hársfák szegélyezik.
A dombtetőn az átépített, egykori Szent Sír-kápolna, valamint a bástyaszerű kálváriakápolna és a barokk szoborcsoport várja az érkezőket.
Kilátás a márianosztrai kálváriától
A dombtetőre nemcsak az épített emlékekért, hanem a panorámáért is érdemes felsétálni: A Börzsöny hullámzó vulkáni formái előterében rálátunk Márianosztra házaira, a kápolna előtt állva a Nagy-Galla szabályos kúpját láthatjuk, míg észak felé a Kopasz-hegy csupasz teteje zárja a horizontot.
Tihanyi kálvária
Tihany szép fekvésű kálváriája a „Visszhang” melletti dombon található.
Eredetileg a hívek közadakozásából épülhetett fel, és 1927-ben szentelték fel a Tihanyban menedéket lelő IV. Károly egykori magyar király tiszteletére.
A második világháború végének pusztítását túlélte, ám 1960-ban felsőbb utasításra egy nap alatt elbontották, hogy helyére a Veszprém megye 15 éves felszabadulására emlékeztető alkotás kerülhessen. Ez a szobor végül sosem készült el, a kálvária képeit, építőköveit azonban széthordták. A stációk bronz domborművei a veszprémi Árpád-házi Szent Margit-templomba, a kőkeresztek egy része Zalaszentgrótra, másik része Sümegre került, ahol napjainkig is láthatók.
A rendszerváltoztatást követően Tihanyban újból kezdeményezték a kálvária felállítását, végül 2013-ban szentelték fel, rekonstruálva a régi stációkat, kereszteket és corpusokat. A keresztek mögött egy Boldog IV. Károly király ereklyéit őrző kis kápolna is helyet kapott. A domboldal tetejére érve Krisztus kőkeresztje várja a látogatókat, és nem utolsósorban olyan panoráma, amelyet nem lehet hamar elfeledni: a stációktól végig csodálatos kilátás nyílik a tihanyi apátságra és a Balatonra.
Bakonybéli Borostyán-kút és kálvária
Bakonybél déli részén lévő különleges hangulatú Szent- vagy Borostyán-kúthoz és kápolnájához megéri akár órákat is autózni vagy utazni. Kivételes atmoszférájú hely, ahol a tó melletti padokon jól esik kicsit szemlélődni, csak úgy csendben üldögélni, és hallgatni a fák közein járó levegő susogását.
A Borostyán-kút feletti kálváriát 14 stációval 1855-ben építették. A tetejére hangulatos erdei út kanyarog.
A jelenlegi stációképek 19. századi vasöntvények, amelyeket tizennégy téglaépítésű képszékbe, „Bildstuhlba” helyeztek el.
A képek alkotója nem ismert. Mind a kápolnát, mind a kálváriát legutóbb 2013-ban újították fel.
A Borostyán-kút és kálváriája felkereséséhez a legjobb választás, ha Bakonybél központjában, a Petőfi Sándor utca buszmegállónál szállunk le a távolsági buszról. A buszmegállóból a Petőfi Sándor utcán induljunk el a S és a P+ jelzéseket követve (nem egészen 1 km alatt jutunk a forráshoz). Ha kocsival érkeznénk, a Borostyán-kútnál parkolni is tudunk.
Nógrádszakál keresztútja
Hazánk északi szegletében, a Cserhát dimbes-dombos nyúlványai között, az Ipoly folyó mentén fekszik Nógrádszakál.
A falu fölé magasodó 240 méteres Kálvária-domb (más néven Kastély-hegy) tetejére vezet fel az ország egyik legszebb keresztútja.
A néhol meredeken emelkedő kálvária gyönyörű erdei környezetben található, a végén, a dombtetőn pedig mutatós barokk kis kápolna áll, ahonnan lélegzetelállító kilátás tárul elénk, mely az Ipoly-völgyre tekint le.
A régészeti ásatások szerint eredetileg Árpád-kori vár állt itt, ezt követően monostort létesítettek, később a Koháry grófok kastélya foglalta el a helyet, végül 1912-ben kálvária épült a hegy oldalára és platójára.
Stációit 2023-ban újították fel. A renoválás során a lábazat, a külső burkolat, a tetőszerkezet és a vízelvezetés is megújult.
Ha már erre járunk, érdemes ellátogatni a Nógrádszakál közelében húzódó, „palóc Grand Canyonként” is elhíresült Páris-patak völgyébe, amely szuper kiránduló úti cél, főleg tavasszal és ősszel, amikor a patak időnként megtelik vízzel, és a szurdok még látványosabb arcát mutatja.
Hogy lesz valakiből kilométer- és turistaereklye-gyűjtögető?
A füzéri vár fehér falai már a távolból virítanak a csupasz kőoszloprengeteg tetején.
