A becsapós nevű íveltsávú bagoly ritkán kerül szem elé. Ennek az ízeltlábúnak Magyarországon csupán tucatnyi dokumentált előfordulása volt az elmúlt évtizedekben.
Az Érdi Fundoklia-völgy M7-es autópályán túli folytatása a hajdani ősembertelep környéke és a Vihorlát utcai „ősgyepfolt”. Környezetüktől eltérően ezek a területek azért nem kerültek beépítésre, mert itt régészeti lelőhely, illetve hajdani temető maradványai találhatók. Az önkormányzat egy része és a helyi lakosok – látván a természeti értékeket – a további beépítések ellen a helyi védetté nyilvánítás mellett érvelnek. A terület feltárásában a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai is részt vesznek, akik már több érdekes és ritka fajt mutattak ki a térségből – olvasható a nemzeti park hírében. Ez alkalommal egy újabb rovarritkaságot sikerült megfigyelni, a nevében megtévesztő íveltsávú bagolyt (Odice arcuinna Hübner, 1790) – vagy más néven réti törpebagolyt.
Ezen a házakkal körülvett területen is az autópálya túloldalán húzódó Fundoklia-völgy ismert szarmatamészkő-sziklagyepei és lejtőgyepei folytatódnak. A már detektált tucatnyi védett növényfaj több mint tízezer egyede mellett fontos adalék lehet, hogy ritka ízeltlábúak is élnek a területen, az óriás keresztespóktól a fűrészlábú szöcskén és dolomit-kéneslepkén át a most lefotózott íveltsávú bagolyig.
A mintegy 2,5-3 cm-es lepke nem egy feltűnő jelenség. Elülső szárnyának alapszíne egérszürke – olykor sötétebb –, amelyen több, íves, hullámzó keresztvonal fut, de a középső igen kontrasztos (feketés és fehérlő) keresztszalag, amely valósággal kettéválasztja a szárnyat. Hátulsó szárnya sötétszürke, a belső keresztvonal elmosódó, a középső csík szalagszerűen széles, sötét, éles ívben kanyarodik, előtte világosabb sáv fut végig. A szárnyakat fehéres, szürkés, vagy halvány barna rojtsáv szegélyezi.
Elsősorban Dél-, Közép-, és Délkelet-Európában él, Spanyolország keleti részétől a Dél-Urálig, illetve az Északi-Kaukázusig fordul elő. Magyarországi példányait a Balaton-felvidék keleti szélén, a Vértes déli előterében, a Velencei-hegységben, a Tétényi-fennsíkon és a Pilis keleti szélén, vagyis a Dunántúli-középhegység déli és keleti peremein látták, tehát elterjedése igen lokális és ritka. Nálunk júliustól augusztus közepéig repül. A hernyó és hazai tápnövénye egyelőre nem ismert. Védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.
Az Érd-Tétényi-fennsík nyugati részén, az M7-es autópálya két oldalán húzódó, több szempontból is érdekes területet többnyire csak a helyiek és a régészek ismerik, holott a Fundoklia-völgy tájékoztató táblákkal kijelölt gyalogösvénye bármely turista számára izgalmas felfedezést tartogat. Hogy milyen látnivalókat tartogat ez a különös, számos értéket rejtő völgy, arról ebben a túraajánlónkban olvashatok!
