Gyönyörű felvételen csodálhatjuk meg a csillagászattörténeti jelentőségű Androméda-galaxist június hónap legszebb asztrofotóján. De hogy miért ilyen nagy jelentőségű ez a sokat fotózott égi objektum, és mitől olyan különleges ez a felvétel, az cikkünkből kiderül.
Azt már régóta látták az éjszakai égboltot kutató szemmel figyelők, hogy a csillagok mellett más jellegű objektumok is felfedezhetőek. Ezeket ködökként kezdték el katalógusba venni. Egészen 1923-ig kellett várni ahhoz, hogy kiderüljön, ezek a ködösségek már nem a mi Tejútrendszerünkben vannak. A felfedezést Edwin Hubble világhíres csillagásznak, a Hubble űrtávcső névadójának köszönhetjük, aki egyszerű, fekete-fehér felvételeken figyelt fel egy változócsillagra az Androméda-ködben. Ezeket a képeket ide kattintva meg is leshetitek. A változócsillag vizsgálatából kiderült, hogy az rendkívül messze van tőlünk, értelemszerűen vele együtt az Androméda-köd is. Olyannyira messze, hogy azok nem lehetnek a Tejútnak, azaz a galaxisunk részei. Így megszületett az extragalaxisok, a Tejúton kívüli galaxisok fogalma, amelyet így tulajdonképpen az Andromáda-ködnek köszönhetünk. Az azóta Androméda-galaxisnak nevezett objektumot pedig most egy gyönyörű felvételen csodálhatjuk meg Feltóti Péternek köszönhetően, amelyet a Magyar Asztrofotósok Egyesülete június hónap legszebb asztroképének választotta meg.
Androméda közelítés
- Az Androméda-galaxis egy spirálgalaxis, amelynek távolsága a Naptól 2,5 millió fényév
- A hozzánk legközelebbi extragalaxisok egyike, csak a Tejútrendszer körül keringő törpegalaxisok vannak közelebb nála
- A Lokális Csoport legnagyobb tömegű galaxisa. A Lokális Csoport egy körülbelül harminc tagot számláló galaxishalmaz, amelybe a Tejútrendszer és az Androméda-galaxis is tartozik
- Átmérője 220 ezer fényév és tizennégy törpegalaxis kering körülötte
- Tömege 800-1500 milliárd naptömeg
- 400 000 km/h sebességgel közeledik a Tejútrendszerhez
A népszerű szomszéd
Ha messziről néznénk az Androméda-galaxisra és a mi Tejútrendszerünkre, akkor a két csillagváros között egy évmilliárdos keringőt látnánk, hisz e két kozmikus test egymással gravitációs kapcsolatban áll, sőt a Triangulum-galaxis (33) is részt vesz ebben a játékban. Pár milliárd év múlva a három spirálgalaxis és megannyi kísérő galaxis egy hatalmas óriássá olvad majd össze. De ez annyira a távoli jövőbe vész, hogy szinte minden bizonnyal ezt az eseményt a Földről ember már nem is láthatja. Azonban most az északi féltekéről kiváló rálátásunk nyílik a csodálatos ködös objektumként látszódó Androméda-galaxisra, amelyet az amatőr csillagászok előszeretettel tanulmányoznak távcsöveikkel, és az asztrofotósoknak is egy kedvelt belépő célpontja pályafutásuk korai szakaszában. Izgalmas részletek és jellegzetes formák mutatkoznak meg már egészen kis nagyítás mellett is, tapasztalt égnézők jobb körülmények között akár szabad szemmel is megpillanthatják a legfényesebb, ködösségként megjelenő részét.
Egészen közel
Ahogy írtuk, sokan megörökítették már meg ezt a lenyűgöző égi objektumot, de Feltóti Péter ezúttal egy egészen újszerű módon mutatja meg nekünk az Androméda-galaxist. Eddig szokatlan közelségből pillanthatunk be az égitest magjának régiójába, úgy, ahogy eddig kevés amatőrcsillagász felvételen láttuk. Péter így ír fotójáról:
„Én is fotóztam már ezt a hatalmas - 5 teliholdnyi látszólagos méretű - galaxist. Akkor az volt a cél és a kihívás, hogy teljes kiterjedésében és pompájában tudjam bemutatni galaktikus szomszédunkat. De itt nem érnek véget a kihívások, most ugyanis a szomszéd ablakán próbáltam belesni, hogy mi is történik a hatalmas tömegű égitest középpontja körül. A teljes látómezőt kitöltő magvidék a galaxis egészen kis része, a sárga központi dudor és az azt körülvevő por, gáz és csillagok milliárdos tömege, ahogy örvénylenek az égitest középpontja és az abban rejtőző, láthatatlan központi szupermasszív fekete lyuk körül. Ez utóbbi természetesen nem látszik a képen.”
