Piripócsról biztosan hallottál már. De vajon létező helységnév, vagy kitalált? Utánajártunk, merre van, és annak is, honnan kaphatta a nevét. Ért bennünket némi meglepetés…
Ha kissé elidőzünk hazánk térképén, számos, derültségre okot adó helységnévbe botlunk. Ilyen többek között Kukutyin és Nekeresd. Na, és Piripócs is. A vicces helységnév O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című gyűjteményében, mint népi szólás bukkan fel: „Hazudik, mint a piripócsi jós”. Jelentsen ez bármit is.
De gyerekeknek szóló találós versike is született róla.
„Fajankó ment Piripócsra,
Találkozott három tóttal.
Három tótnak három zsákja,
Három zsákban három macska.
Hányan mentek Piripócsra?”
A megfejtést a szerkesztoseg@turistamagazin.hu-ra várjuk.
Még Varró Dani is megverselte a Gasztronómiai limerickek című versében:
„Volt egy úr, lakhelye Piripócs,
Fogkrémmel ette a pirítóst.
Rakott rá ribizlit,
Kérdezték: hogy ízlik?
Azt mondta: finom, csak kicsit sós.”
Szóval nem ismeretlen Piripócs. A Pallas nagy lexikona még képzelt helységként említi, amely az elmaradottság és a kisszerűség megtestesítője. Viszont azt már kevesebben tudják, hogy egy valóban létező településről van szó. Pontosabban nem önálló helység, de lakott hely, amely Fejér megyében az Előszálláshoz tartozó Kisszentmiklóstól keletre terül el – olvasható a Kiss Lajos-féle Földrajzi nevek etimológiai szótárában.
Milyen lehet Piripócs? A mesterséges intelligencia így képzeli el
Ugyanakkor a KSH Helységnévtárának információi szerint Piripócs jelenleg Tolna vármegyében található, és Dunaföldvár külterületéhez tartozik. 1926-ban Piripócstelepként szerepel, majd később önállóan, Piripócsként, ahol a térkép szerint a mai napig mezőgazdasági jellegű tanyák sorakoznak a dűlőút mellett.
Elnevezése 19. századi névalkotás eredménye. Piripócsot ugyanis Szigligeti Edének, kora népszerű színműírójának köszönhetjük, aki a Fenn az ernyő, nincsen kas című, 1858-ban született vígjátékában említi, és az elnevezés nagy valószínűséggel innen terjedt el a köztudatba. A Földrajzi nevek etimológiai szótára azt írja, hogy a „képzeletbeli Piripócs helységnév megalkotója előtt talán Máriapócs lebegett példaként: az utótagot onnan vehette, előtagként pedig a magyar népnyelvi piri ’kicsi, pirinyó, parányi’ melléknevet használhatta fel. Kevésbé valószínű, hogy az előtag a piros melléknévből való játszi képzéssel keletkezett.”
