Három évtizedig élt itt a természettudós, tiszteletére a Múzeumbarátok Köre és a kastélymúzeum szervezte az emléknapot.
A rendezvényen előadást tartottak a természettudós unokái, Lipthay Antal és Lipthay Endre, a szakma részéről pedig Patay Pál régész, aki Lipthay Béla kollégája volt a balassagyarmati Palóc Múzeumban, a tudós munkásságával régóta foglalkozó Bozsik András egyetemi docens, Hír János, a Pásztói Múzeum igazgatója, a Lipthay-gyűjtemények egyik gondozója és a Szécsény helytörténetével is foglalkozó Galcsik Zsolt levéltáros.
Lipthay Béla munkássága felöleli az ősbotanika, lepidopterológia és növényvédelmi állattan szakterületeit. A balassagyarmati múzeum munkatársaként részt vett az Ipoly melletti őslénytani kutatásokban, rovar- és lepkegyűjteményt gondozott, kiállításokat szervezett és tárlatvezetéseket tartott.
Élete során egy 60 ezer darabos lepkegyűjteményt állított össze, amelyet a Természettudományi Múzeum Állattárában helyeztek el.
Báró Lipthay Béla és felesége a helyi lakosok rokonszenvét is kivívta Szécsényben, mivel a II. világháború alatt, a front átvonulásakor több száz embert fogadtak be kastélyukba.
A tudós 1892-ben született Lovrinban és Szécsényben halt meg 1974-ben.
Gusztiné Toronyi Judit felidézte: 1994-ben, halála 20. évfordulóján emlékülést rendeztek a múzeumban a tudományos szakma magyar és külföldi képviselőinek részvételével, az önkormányzat pedig emléktáblát állított hajdani lakhelyén, a kastélyban "a város önzetlen patrónusa" tiszteletére. Szécsény mezőgazdasági szakiskolája is Lipthay Béla nevét viseli.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
