Az ultrafutó a múlt hét végén érkezett a jeges kontinensre, ahol egy hatnapos futóversenyen vesz részt. Aki idekészül, az tudja, hogy ennél szélsőségesebb körülmények között már nemigen lehet futni. De nem várt meglepetések is adódnak, például az, amikor a futót egy pingvin támadja meg.
Lubics Szilvia túl van már jó néhány kemény versenyen, több sivatagban is futott, de a mostani, antarktiszi verseny talán minden eddig megmérettetésnél komolyabb kihívást jelent számára. A verseny hétvégén kezdődött, a futóknak minden nap egy kijelölt, több km-es útvonalon kell meghatározott ideig futni. Az nyer, aki leghamarabb eléri a 250 km-t, vagy, aki a hatodik nap végére a legtöbb kilométert gyűjti össze.
A magyar futó a 4. nap után vezeti a nők mezőnyét. A mezőnyben egy másik magyar futó, Roskovics Miklós is ott van, aki jelenleg az összetett verseny 5. helyén áll. A Racing The Planet sorozat antarktiszi versenyén a mezőny limitált, összesen ötvenen indulhattak. Csak azok nevezhettek, akik már a sorozat két sivatagi versenytét teljesítették. Szilvi a Namíb- és az Atacama-sivatagban futott korábban.
A versenyzők és a szervezők szállása egy hajón van, és szigorúan meg van szabva az is, hogy mit vihetnek magukkal a futók. Például csomagolt élelmiszert nem lehet, hogy még véletlenül se hagyjanak maguk után szemetet a kontinensen.
A sportoló férje Lubics György minden nap megosztja felesége beszámolóit Lubics Szilvia közösségi oldalán, ahol több ezren követik a versenyt. A futó így írt a a második napról „Erős szél fújt, de sütött a nap. A napsütésen kívül nem sok élvezet volt benne. Hogy konkrétabban fogalmazzak, borzalmas itt futni. Egyfolytában beszakadt alattam a hó. Eddig csak halvány elképzelésem volt róla, de most már tudom, mit is takar a mondás: küzd, mint malac a jégen. Na, ez én vagyok az Antarktiszon.”
És nem csak az időjárás, a hó és jég nehezíti a futást, olykor meglepő akadályokkal is szembe kell nézni. „Ma olyan szigeten futottunk, ahol voltak pingvinek. Már alig vártam, hogy láthassam őket, annyi klassz képet láttam róluk. Erre futok békésen, gyönyörködöm bennük, élvezem, hogy köztük lehetek, erre az egyik pillanatról a másikra az egyikük megtámad! Odarohan hozzám, se szó, se beszéd, felborít, és elkezdi ütni a csőrével a lábam. De úgy rendesen. Teljesen lesokkolódtam. Két másik futó rohant oda hozzám, ők kergették el… Biztos nem véletlenül támadott meg, tudom, hogy én futottam az ő területükön, de ez akkor is váratlanul ért. Vicc nem? Már csomó helyen futottam a világon, ahol megtámadhatott volna valami vadállat – amitől be is voltam rezelve – de semmi nem történt. Erre az Antarktiszon megtámad egy pingvin.” – mesélte a futó később a bejegyzésben.
Lubics Szilvia legutóbb, alig egy hónappal az antarktiszi verseny előtt az amerikai Moab városát körülölelő hegyekben rendezett, 240 mérföldes (387 kilométeres) ötnapos terepversenyen vett részt, és a bravúros harmadik helyen ért célba.
