Idén augusztus 2-án jött el a túlfogyasztás napja, a világ fogyasztói eddigre használták fel a Föld éves erőforrásait, innentől minden nap ajándék, és búcsút mondhatunk a fenntarthatóságnak. Ha Magyarországot nézzük, ennél is kedvezőtlenebb a helyzet.
A Global Footprint Network adatai alapján az emberiség fogyasztása idén augusztus 2-án lépi át azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni. Ettől a naptól kezdve már utódjaink kontójára fogyasztunk – figyelmeztet a WWF közleményében.
Ez a nap július 28-ára esett, tehát látszólag 5 nappal lassult a fogyasztás mértéke, ám idén az eddigiekhez képest részletesebb adatokkal dolgoztak a dátum kiszámításánál, így a tényleges változás valójában egyetlen napot jelent. De ez a dátum 1970-ben még csak december 23-ra esett, vagyis akkor még jóval fenntarthatóbban élt az emberiség, mint most, alig több mint 50 évvel később.
A WWF szerint Magyarországon a globális átlagnál is rosszabb a helyzet, ugyanis olyan mértékű a fogyasztásunk, hogy ha mindenki úgy élne, mint mi, 5 hónap alatt éltük volna fel a Föld egész éves erőforrásait.
Itthon ugyanis május 30-án jött el a fordulópont, mióta magyar léptékkel már bolygónk tartalékkészletét éljük fel.
A WWF Magyarország 2023 júniusában átfogó közvélemény-kutatás készített, hogy felmérje, miként viszonyul a 18–59 éves magyar lakosság a fenntarthatósághoz, ezen belül is a környezet- és természetvédelemhez. Az eredmények nem mutatnak kedvező tendenciákat, különösen a fiatal felnőttek hozzáállása változott az előző évekhez képest.
A kutatás szerint az mindenképpen pozitívum, hogy a lakosság 59%-át valódi környezettudatosság jellemzi.
Kevésbé jó hír azonban, hogy a 30 év alattiak ebben a csoportban jóval kevesebben vannak, mint három évvel ezelőtt. A lakosság további 20%-át teszik ki a „pszeudo-környezettudatosak”, akik számára csupán látszatintézkedések erejéig érdekes a környezet- és természetvédelem, de valójában sem tájékozottságban, sem fogyasztásukban nem mutatnak valódi környezettudatosságot. A fennmaradó 20%-ot az ökoszkeptikusok alkotják, akiket hidegen hagy a környezet- és természetvédelem ügye, a 30 év alattiak éppen ebben a csoportban jelennek meg a legnagyobb arányban.
Számos oka lehet annak, hogy a fiatal felnőttek az idei felmérés szerint már kevésbé környezettudatosak az előző évekhez képest. Ahogy a közleményben is idézik Papp Lucát, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértőjét, a mindenhonnan ránk zúduló információáradat, az egymásnak sokszor ellentmondó vélemények, az elmúlt évek globális és hazai nehézségei, valamint a döntéshozók és vállalatok sok esetben nem túl hatékony környezetpolitikája mind azt eredményezhetik, hogy az egyéni szintű környezettudatosság sokadlagos szempont lett.
