Ködös, esős, hideg időben az embernek nem sok kedve van kimozdulni, pedig a természet ilyenkor is tartogat izgalmakat. A szegedi Fehér-tónál például vonuló és telelő madarak sokasága időzik ebben az időszakban. A Turista Magazin összevont téli számában dél-alföldi madárlesre kalauzoljuk az olvasókat.
A szegedi Fehér-tó jelenleg egy mesterséges halastórendszer, de helyén egykor hazánk legnagyobb szikes tava húzódott. A halastóvá alakítás alapjaiban változtatta meg a környék arculatát és élővilágát, a szikes tavak fajainak helyét halastavakra és nádasokra jellemző fajok vették át, a mesterséges tórendszer azonban, ebben a formában is fontos szerepet tölt be a madarak életében.
Túránkat Szatymaz mellett a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) Tisza-völgyi Bemutatóházában kezdtük, bejártuk a Fehér-tóig kanyargó Sirály tanösvényt, és a novemberi szürkeség ellenére is nagyon sok madarat láttunk.
Túránk során Puskás József a KNPI természetvédelmi őre kalauzolt bennünket, aki nemcsak a madarakról, de a környék életében fontos szerepet betöltő Pallavicini családról is sokat mesélt. Jártunk a tópart két kilátójában és a Sándorfalva határában álló Szalakóta Látogatóközpontban is, ahol gyűrűzésen is részt vehettünk.
Természetesen a darvak délutáni behúzását sem hagytuk ki. A hazánkon átvonuló darvak többsége ilyenkor november végén már a Dél-Alföldön tartózkodik, az egyik legfontosabb éjszakázó helyük a szegedi Fehér-tó. Késő délutáni behúzásuk az ősz egyik leggyönyörűbb természeti jelensége.
