Magányos tanúhegy a Bakony peremvidékén – Somló

A Somló egy szigetszerűen kiemelkedő magányos óriás, telis-tele felfedezésre váró élménnyel és látnivalóval. Első pillantásra a hegyláb szoknyáját díszítő szőlőültetvények és különleges bazaltformák vonzzák az errejáró tekintetét, közelebbről hangulatos borospincék és kanyargó sziklateraszok gyönyörködtetnek, a hegytető meghódításával pedig változatos növényvilágot, romantikus várromot és egy panorámás kilátót is megismerhetünk. Ha mindezt látni szeretnénk, legalább egy egynapos kirándulással tervezzünk, mert a hegy kis mérete ellenére rengeteg élményt tartogat.

A 432 méteres Somló felfedezéséhez a hegyet behálózó turistautak segítenek, melyek gyakorlatilag az összes érdekességhez elvezetnek. Tehetünk egy nem túl hosszú körtúrát, bejárhatjuk a Szent Margit-kápolnától induló, a Somló Tájvédelmi Körzetet töviről-hegyire bemutató Kitaibel Pál tanösvényt, tarthatunk bortúrát, vagy mindezeket egyszerre, és akkor biztosan képbe kerülünk a Somlóval.

A déli hegyoldal összképét a szépen gondozott szőlőültetvények mellett a bazaltorgonák pompás látványa adja, melyek tetejéről pompás kilátás tárul elénk a balatoni tanúhegyek irányába. Négymillió éves lávaömlés nyomait láthatjuk, amiket folyamatosan koptat az idő vasfoga. A Somló fehérfoltos bazaltja többek között nefelin nevű ásványt is tartalmaz, emiatt könnyen mállik és töredezik. A természetes módon aprózódó és kémiailag is széteső, talajképző bazalt biztosítja a növények számára a létfontosságú elemeket. Többek között ez az alapanyag adja a „somlai” borok különleges zamatát. A kőzet aprózódását számos helyen tetten érhetjük, csak úgy, mint a lépcsőszerű lávafolyások szép példáit, miközben a hegytetőre vezető túraösvényeket járjuk.

A hegyet körülvevő szőlőt és magát a hegytetőt egy vékony sávban húzódó, meredek, erdős terület választja el egymástól. Nem várt látvány fogadja Somló platójára felkapaszkodót, ugyanis egy teljesen más hangulatot árasztó kaszálóréten találhatja magát. Réges-régen itt is fák magasodtak, de az ember a gazdálkodás és a legeltetés miatt kivágta azokat. Ma a hegyen már nincsenek szántók, de a plató alacsonyabb fekvésű részeinek gyepjeit a természetvédelem ma is kaszálással tartja fenn, a kilátó környékén pedig napjainkban is legeltetnek.

A tetejéről az Alpokat is látni

És ha már szóba hoztuk, nézzük meg a Somló körpanorámás kilátóját, aminek klasszikus építményét a honalapító Szent Istvánról nevezték el. A 12 méter magas kilátóhoz a hegy bazaltköveit használták fel. Az alsó szinten büfé üzemel, majd csigalépcsőn lehet feljutni a kilátóteraszra. Innen csodálatos kilátás tárul elénk: dél felé a balatoni tanúhegyek sorakoznak a távolban, nyugatra a szomszédos Ság hegy, kelet felé a Bakony vonulatai és legmagasabb kiemelkedése, a Kőris-hegy látható. Északra fordulva a hegy lábánál elterülő települések, Doba és Somlószőlős házai színesítik a látképet, miközben rálátunk a somlói várromra is. A kilátó pénteken 12-től 16 óráig, hétvégén 11-től 18 óráig tart nyitva. A felnőtt jegy 800 Ft, diákoknak és nyugdíjasoknak 600 Ft-ot kell fizetniük.

A hegy tetején a panoráma mellett kiváló piknikezőhelyet is találunk. A rendszeresen kaszált réteket árnyékot adó fák és kényelmet adó padok, asztalok tarkítják, de hasonló pihenőket a Somló platójának szélén is találunk.

A kaszálórétek virággazdagsága és a változatos életfeltételeket nyújtó többszintű gyepjei az állatvilág képviselői közül elsősorban az egyenesszárnyúak, a pókok, valamint a virágzatlakó bogarak nagy tömegét éltetik. Számos „rétlakót” találunk a tarkalepkék és a pillangók között is. Az eget kémlelve elsősorban a bájos megjelenésű őszapóra, csilp-cslap füzikére, házi rozsdafarkúra figyelhetünk fel, de barátposzáta énekét is élvezhetjük. A nyílt területek felett dugóhúzóban ereszkedő egerészölyvet, illetve a szőlőben is fel-feltűnő kenderikét, míg főként a sziklás részek felett párban repülő hollókat pillanthatunk meg.

Romantikus romok a hegytetőn

Somló vára kihagyhatatlan úti cél a hegy felfedezői számára. Már a kilátóból is jól látszó, a kőtoronytól csupán 400 méterre fekvő vár építésének idejét a tatárjárás utánra teszik, de írásos emlék csak 1352-ben említi először, castrum Somló néven. Sok gazdája volt, de virágkorát Bakócz Tamás érsek tulajdonlása alatt élte, aki a várat olasz reneszánsz várkastéllyá építtette át. Később is gyakran cserélt gazdát az erődítmény, mígnem a Rákóczi-szabadságharc után elhagyták, köveit pedig széthordták.

A hegy északi szakadékperemén álló várat sűrű erdő és sziklák veszik körül, így sokáig nagyon nehéz volt megközelíteni. A hosszú ideig pusztuló, napjainkban viszont felújítás alatt álló várnak viszonylag épen maradt a gótikus jellegű kapuja, ablakkeretei és a ciszternája. Jó állapotban maradt meg a feltehetőleg várkápolnának helyet adó tornya is, hasonlóan a legtöbb falrészhez, melyek szabálytalan, sokszögű alaprajzot mutatnak.

Aki nem a hegytető felől, hanem északról közelíti meg a várat, az az út mentén megtekintheti a térképen is feltüntetett Kinizsi-sziklát, amely voltaképpen egy nagyobb kő egy nyereg alakú mélyedéssel a tetején. A legenda szerint ezen a sziklán pihent meg a vár egykori tulajdonosa, Kinizsi Pál, miután megszemlélte új birtokát. A meredek úton elfáradva leült a sziklára, az pedig a nehéz teher alatt behorpadt, azóta is így látható.

Vadregényes északi lejtőkön

A Somló meredek északi lejtőinek növényzete – és ezzel együtt hangulata is – merőben eltér a hegy többi részétől. A jóval hűvösebb mikroklímájú hegyoldal olyan magasabb fekvésű vidékeken előforduló fafajoknak adnak otthont, mint a például a bükk. A Somló változatosságát tovább fokozza, hogy a sziklás, omladékos részeken úgynevezett törmeléklejtő-erdő váltja a bükköket, olyan fafajokkal, mint a nagy- és kislevelű hárs, a magas kőris, a gyertyán, a korai juhar vagy a barkócfa. Valamivel lejjebb érve már fekete bodzával, sommal és mogyoróval is találkozhatunk, illetve tavasszal a talajszinten előbújnak a hóvirágok és a medvehagyma, valamint a védett nyugati csillagvirággal is találkozhatunk.

Egy bizonyos, aki ellátogat a Somlóra egy változatos élővilágú, látnivalókban és élményekben roppant gazdag vulkáni kúpot ismerhet meg, ami valóban szigetre emlékeztető módon töri meg a Bakony határában elterülő Marcali-medence egyhangú síkját. Ez az ország legkisebb és egyben legkiválóbb borvidéke, ami már önmagában elegendő ok a felkeresésére, de a gyönyörű Somló páratlan varázsát igazán csak értékeinek összessége adja.