A zarándoklás nem egyszerűen utazás vagy vándorlás. A zarándokút lépései elsősorban belső lépések, melyek önmagunk megismeréséhez vezetnek. Minden tapasztalás az út során életre szóló élményt jelent, amitől többek, gazdagabbak leszünk.
A zarándokút szó hallatán legtöbben a manapság soha nem látott népszerűségnek örvendő Camino de Santiago spanyolországi útvonalára gondolnak, amit egyszerűen csak Caminóként szoktak emlegetni. A 12. századra már jelentőssé vált keresztény zarándokút Galicia legnagyobb városába, Santiago de Compostelába vezet, amelynek székesegyházában helyezték el Szent Jakab földi maradványait. Az út lényege mára mondhatni megváltozott: divatos turistaúttá, üzleti termékké torzult, végigjárói gyakran nem a keresztény áhítattól vezérelve, hanem más spirituális élményt, vagy csupán kalandot, sportteljesítményt keresve vágnak bele.
A zarándoklat (latinul peregrinatio), avagy búcsújárás a spirituális szent helyek – alapvetően közösségben történő, de egyénileg is megélhető – látogatását jelenti. A keresztény zarándoklatok célja a vezeklés, a lelki megtisztulás, a gyógyulás vagy egy ügyért történő imádkozás.
Természetesen az „Út” mindenkinek mást jelent. Bármi is vezérel minket, vitathatatlanul egy lelki tapasztalást és ismeretet ad, melynek lényegét, jótékony hatását csak menet közben élhetjük át. Lehet, napjainkban főként ez a filozófiai megközelítés teszi vonzóvá az útra kelést, a vándorlást, ami mindenkinek a hasznára válik, de a megéléshez nem biztos, hogy távoli vidékekre kell elutaznunk. Hazai környezetben is találunk hosszútávú zarándokutakat, melyek a szellemi feltöltődés mellett a magyarság hagyományinak, értékeinek, szebbnél-szebb tájainak és a benne élő embereknek megismerésével nyújt örök élményt.
1. Szent Jakab utak Magyarországon
Kevesen tudják, hogy a híres Camino de Santiago zarándokútnak van magyarországi szakasza is. A hazai Szent Jakab zarándokútnak szintén – mint minden zarándokútnak – az a lényege, hogy a szorosan kapcsolódjon a névadó apostol személyéhez, kultuszához. Magyarországon belül két hivatalos kiindulópontot és útvonalat választhatunk a zarándoklathoz: Budapestről vagy Tihanyból indulva a Dunántúl csodálatos és változatos tájain haladva juthatunk el a hazánkban egyedülálló Szent Jakab-kegyhelyre, Lébénybe, majd innen Szlovákia és Ausztria felé folytatva az utat akár egészen Santiago de Composteláig követhetjük az utat jelző sárga fésűkagyló jelzéseket.
Camino Húngaro és Camino Benedictus
A magyarországi Szent Jakab zarándokút alapútja Budapestről, a Nulla kilométerkőtől indul. Átvezet a budai hegyeken, a Zsámbéki-medencén, a Gerecse és a Kisalföld változatos vidékein, és mintegy 200 kilométer után éri el a több mint 800 éves, gyönyörű, román kori lébényi Szent Jakab-templomot, amely régi korok zarándokútjainak is fontos állomása, búcsújáróhelye volt. A másik hazai Szent Jakab út a bencés kolostorokat fűzi fel. A Bakonybélt és Pannonhalmát is érintő Camino Benedictus a tihanyi bencés apátságtól indul, és mintegy 170 kilométer után jut el Lébénybe.
A Szent Jakab Baráti Kör által kiadott zarándokútlevél érvényes Magyarország és az Ibériai-félsziget Camino útvonalain, egyszeri zarándoklatra. Az útlevél kiváltása nem kötelező, de ajánlott. A zarándok ebbe gyűjtheti a szálláshelyekről, templomokból és az érintett településekről a pecséteket, amelyekkel igazolja, hogy gyalogszerrel, kerékpárral vagy lóháton lejárta az útvonalat. Lébénybe érkezve tanúsítványt kapunk, de az útlevél nem csak ezt a célt szolgálja. Felmutatásával az ajánlott helyeken kedvezményes áron juthatunk szálláshoz vagy zarándokmenühöz. A magyar Szent Jakab zarándokútról a szentjakabut.hu oldalon olvashatsz részletesen.
2. Mária-út
A legnépszerűbb hazai zarándokút a napjainkban is folyamatosan fejlődő Mária-út, mely népünk Máriához kötődő szent helyeit (kegyhelyeit, kápolnáit, forrásait) csatolja be az európai zarándokutak vérkeringésébe. A Közép-Európa határain átívelő túraútvonal voltaképpen egy úthálózat, melynek legismertebb útvonala a kelet-nyugati gerinc (M01-es út), ami az ausztriai Mariazelltől az erdélyi Csíksomlyóig vezet 1330 km-t megtéve. Emellett létezik egy észak-déli (M02-es) főútvonal is, amely Magyarországon már jól kijelölt, a határon túli területek azonban még fejlesztés alatt vannak.
Ennek a zarándoklatnak a célja, hogy az út a magyar pálos rend lengyelországi központjától a Bosznia-hercegovinai Mária-jelenések helyszínéig vezessen. A szakaszokra osztott hosszútávú Mária-utakat számos más, regionális útvonal egészíti ki, melyek az elkötelezett zarándokok mellett mindenki számára lehetőséget nyújtanak az önismeret vagy a hazánkról alkotott kép fejlesztésére. A zarándokút nagy részben saját útvonalon halad, rengeteg kegyhelyet érintve, lehetőleg a forgalmas utaktól távol, csendes környezetben. A Mária-utat középső szárán keresztté alakított violaszínű m betű szimbolizálja, de a mellékútvonalak lehetnek más színnel is jelölve. A zarándokútról a mariaut.hu oldalon további részleteket olvashatsz.
3. Szent Márton-út
Szent Márton Európa és a keresztény világ egyik legnépszerűbb szentje. Európában mintegy tízezer templomot szenteltek tiszteletére és több száz település viseli a nevét Finnországtól Olaszországig, Portugáliától Lengyelországig. Őt tekinti patrónusának több egyházmegye, földrajzi régió (tartomány) és város (pl. Közép-Európában a Szombathelyi, a Pozsonyi, a Kismartoni, Munkácsi, Szepeshelyi Püspökség és a Pannonhalmi Főapátság védőszentje.)
A latinul Via Sancti Martini 2005-ben jött létre francia és magyar kezdeményezésre. Az útvonalat az Európa tanács „kiemelkedő jelentőségű európai kulturális útvonallá nyilvánította”. A Szent Márton-út két csomópont köré szerveződik. Az egyik Szombathely, az ókori Savaria, ahol Márton megszületett, másik Tours városa Franciaországban, ahol Mártont püspökké választották, és ahol ma a sírja is megtalálható. A két várost összekötő főútvonal Magyarországot, Szlovéniát, Olaszországot és Franciaországot érinti, de vannak leágazásai Horvátország, Szlovákia, Csehország, Hollandia és Németország felé is.
Egy jellemző szakasz - A Kálnoki-Duna mentén a Szigetközben
A Szent Mártonhoz kapcsolódó hagyományok és szokások a katolikusok és a protestánsok, továbbá az ortodoxok körében is ismertek. A Szent Márton-nap táján egyre több helyen szerveznek jelentős kulturális, turisztikai és gasztronómiai rendezvényeket. Védőszentként tisztelték többek között a koldusok, a katonák, a ló- és lúdtartók, valamint a szőlőművelők, a hordókészítő kádárok, továbbá ő Franciaország védszentje is. Hozzá fohászkodtak gyermekbetegségek és orbánc vagy gennyes betegségek esetén.
Útvonalai
A Szent Márton út magyarországi főszakasza Szombathelytől a szlovén határig vezet, útjelzője a sárga sáv, hossza kb. 100 km. Ennek az útnak a jelenlegi végpontja a szlovéniai Martjanci (Mártonhely). Teljes táv 125 km. Szombathelyt és a pozsonyi Szent Márton Székesegyházat egy gyalogos (220 km) és egy Duna-menti kerékpáros (340 km) Szent Márton útvonal köti össze. Az Alföldön is találunk Szent Mártonhoz köthető túratematikát: Tiszapüspöki és Kunszentmárton között kanyarog egy 100 km-es zarándokút. Szent Márton útvonalakról a viasanctimartini.hu oldalon olvashatsz részletesen.
4. Szent Erzsébet zarándokút
A Sárospatakon napvilágot látott Szent Erzsébet 800. születési évfordulóján (2007-ben) létrejött Szent Erzsébet Út Alapítvány célja, hogy „összekösse az európai Szent Erzsébet emlék- és tiszteleti helyeket, és létrehozzon egy olyan zarándokutat, amely megerősíti a határon átívelő szellemi és lelki összetartozást. A zarándokút végül 2011 óta köti össze Sárospatakot és Kassát. A bővíteni tervezett út egyelőre a hat magyarországi zarándokút közül a legrövidebb. Eddigi egyetlen szakasza 7 hazai települést érint, megközelítőleg 86 km hosszan, Szlovákiában pedig 20 km-en át további 4 településen halad át.
A szenterzsebetut.hu oldalon már bejelentették a Tokaji szakasz átadását, amely 50 km hosszan fut, de erről részleteket még nem találunk a honlapon. További tervek is születtek már a Szent Erzsébet út folytatására Buda, Esztergom, Pozsony, Csehország, Türingia útvonalon, de ennek megvalósítása egyelőre még várat magára. A Zempléni-, avagy Tokaji-hegységen átkelő, Sárospataktól Kassáig tartó zarándokút jól követhető stilizált vörös rózsa jelzése a természeti értékekben gazdag hegység legszebb részeire kalauzol el bennünket, érintve többek között a hegyek között megbújó Komlóskát, a váráról neves Regécet, illetve a szintén festői erősségéről ismert Füzért. A szegényeket megsegítő Szent Erzsébet életútjáról, emlékezetéről, illetve a zarándokútról az alapítvány honlapján olvashatsz részletesen.
5. Gyöngyök Útja
A 2006-ban indult Via Margaritarum (Gyöngyök Útja) zarándokút Mátraverebély-Szentkút és Mariazell között, illetőleg Budapest és Mátraverebély-Szentkút között halad. A zarándoklat „lelki ívét az útvonalon található történelmi és szent helyek, illetve Az élet gyöngyei elnevezésű elmélkedési füzér adják.” A Mátraverebélyt Mariazellel összekötő, hosszú út a középkori országutak, zarándokútvonalak vonalát követi, közel 740 km hosszan, amelyen a magyarországi szakasz 558 km-t tesz ki. A fővárosból a Szentkútig tartó szakasz 189 km hosszú vándorlást jelent. Az útnak nincs hivatalos kezdőpontja, ám oklevelet elviekben csak az kaphat, aki teljesíti a Budapest – Szentkút távot. A mariazell-i oklevélhez pedig mindössze annyi a követelmény, hogy valahonnan Magyarországról induljon a zarándok.
A fákon és tereptárgyakon sárga gyöngysorral jelzett Gyöngyök Útja abban különbözik a többi zarándokúttól, hogy itt sokkal tudatosabban jelenik meg a befelé figyelés és a lelkiség, amelyhez Az élet gyöngyei karkötővel és annak jelképes gyöngyeivel kívánnak hozzájárulni a zarándoklat szervezői. A karkötő, avagy füzér lelki táplálékot, használati útmutatót is nyújtanak, továbbá térképen is jelzik, hogy melyik szakaszon melyik gyöngy által szimbolizált elmélkedési témán gondolkodjanak a zarándokok. További infók a gyongyokutja.hu.
6. Magyar Zarándokút
Keresztény szellemiségű a Magyar Zarándokút is. A szeretet, a barátság, és a békesség útját testesíti meg északról déli irányba haladva országhatártól országhatárig. Esztergomból Máriagyűdig tart különböző történelmi utakat (római út, Árpád-kori utak, jeruzsálemi zarándokút, keresztes hadjáratok útja, Szent Jakab út stb.) lefedve, illetve számos kegyhelyet érintve. Az útvonal jellemzően turistaösvényen és földúton, helyenként aszfalton vezet.
A zarándokút teljes hossza mintegy 431 km, de kitérőkkel együtt akár 600 km hosszú is lehet. A kétszer áthúzott sárga nyíllal jelzett útvonal hosszának fele hegyvidék, fele pedig alföldi sík terep. Átvezet a Pilisen, a Kiskunsági Nemzeti Parkon és a Mecseken.
A Magyar Zarándokút alapvetően egyéni zarándokok számára kiépített útvonal, de évente több alkalommal is szerveznek nagyobb, csoportos zarándoklatot. Az útvonal mentén 20-35 kilométerenként találunk zarándokszállást, egyes térségekben pedig zarándoksegítők is a rendelkezésünkre állnak. A zarándokútlevéllel igazolt 100 km túra megtétele után zarándok-oklevél igényelhető. Részleteket, hasznos infókat a magyarzarandokut.hu oldalon olvashatsz.
