Március 16-án négy magyar kutató indul Angolába, ahol a világ legnépesebb ragadozómadár-gyülekezőhelyén 50 madárra szerelnek majd műholdas jeladót. Az expedíció célja az is, hogy változtassanak a kék vércsék ottani helyzetén, ugyanis évente tízezer példányt is megölnek, hogy aztán élelmiszerként piacra kerüljenek.
Az expedíció célpontja az angolai Huambo tartomány, ahol 2019-ben járt először a magyar kutatócsoport – Dr. Palatitz Péter, Borbáth Péter, Fehérvári Péter és Novák László –, ekkor fedezték fel a világ talán legnépesebb ragadozómadár-gyülekezőhelyét, ahol annyi kék vércse éjszakázik, amennyiről addig nem volt tudomásuk. Első becslések szerint több százezer, akár egymillió példány.
a parányi műholdas jeladó
Az Afrikában telelő, Magyarországon jeladóval felszerelt madarak adatait elemezve bukkantak rá erre a helyre, ahol szinte minden jelölt egyed megfordult. Ezzel a Földön egyedülálló jelenséget tártak fel, ezért szeretnék ezt a csodát egy 360 fokos videofelvételen, egy útifilmben, és egy fotóriportban megmutatni mindenki számára, hogy milyen az, amikor a tavaszi vonulása előtt közel egymillió kék vércse éjszakázik együtt. A kalandos útra a National Geographic Magazin fotósa és természetfilmesek kísérik el a kutatókat. A most induló expedíción pedig további 50 kék vércsét látnak majd el jeladóval.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület mintegy 20 évvel ezelőtt hozta létre Kékvércse-védelmi Munkacsoportját. A hazánkban fokozottan védett 500 000 Ft eszmei értékű kék vércse állománya akkor a mélyponton volt, alig érte el a 600 példányt.
Az évekig tartó védelmi munkák megkétszerezték az állományt, mára közel 1300 pár költ Magyarországon.
Az Európai Unió LiFE Nature alapja támogatta az évtizedeken átívelő munkát, melynek keretében költőládákat helyeztek ki a fészket nem építő vércsék számára, állatállományt vásároltak és élőhelyeket kezeltek, elektromos vezetékszakaszokat tettek madárbaráttá. A projektek keretében kutatási céllal 2009 és 2018 között 28 kék vércsére szereltek fel miniatűr, 5 grammos műholdas jeladót.
Képtelenség hagyományos technikákkal megjeleníteni mennyi vércse
van egyszerre a levegőbenA mostani projekt a kék vércsék kutatását és védelmét is szolgálja, mert a nyilvánosság bevonásával elérhető, hogy a helyi lakosság ne vadássza tovább tömegesen a máshol védett vércséket. Az egyedülálló természeti jelenség ugyanis a helyi lakosság figyelmét is magára vonta. Az évtizedek óta tartó polgárháború során a több millió taposóakna a háziállatok jelentős részét elpusztította. A napjainkban már ismét békés és demokratikus Angolában ennek következtében még mindig sokan fogyasztanak vadállatokat. Az ott is védett kék vércsékből például az Orbis Angola természetvédelmi szervezet adatai alapján akár évente tízezer példány is piacra kerül.
Egy csirke ára négy vércsével egyenértékű.
A most induló expedíció során a helyi természetvédelmi intézményrendszer bevonásával igyekeznek majd változtatni ezen a helyzeten.
És amíg elkészülnek a filmek, addig élő bejelentkezéseken követhetjük a kutatócsoportot március 17. és április 4. között a Facebook- és Insta-oldalaikon, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület felületein.
Az expedíció magyar tagjai: Borbáth Péter / Fehérvári Péter Dr. / Lehel Olivér / Novák László / Palatitz Péter / Dr.Pálfi Szabolcs / Solt Szabolcs / Stiller Ákos
