Kicsivel több, mint egy éve örülhettünk annak, hogy egy 15 éves magyar fiú lett a világ Legjobb Ifjú Madárfotósa, és most ismét gratulálhatunk neki, ugyanis ezúttal a világ Legjobb Ifjú Makrófotósa címet kapta meg. De a pályázaton több magyar természetfotós is remekelt.
Idén második alkalommal hirdették meg a Close-up Photographer of the Year makrofotós pályázatot, amelyen több magyar siker is született. Ez már csak azért is nagy öröm, mert hihetetlenül erős képanyag gyűlt össze a verseny fináléjára. A végső eredményeket szeptember 24.-én tették közzé a pályázat weboldalán, és innen értesült a két magyar díjazott is helyezéséről. De mielőtt elárulnánk, kik is ők, megmutatjuk az abszolút győztes fotót, amelyet a francia Galice Hoarau készített egy angolnalárváról, amelyet igazán művészi módon sikerült megörökítenie. Persze, ha nem lessük le a kép címét, akkor először nem is olyan könnyű megállapítani, mit is látunk. Ez egyébként a pályázat sok fotójára elmondható, hisz világunk olyan apró részleteit is bemutatják, amelyeket szabad szemmel nem láthatunk. Ez a kép nyerte amúgy a verseny hét kategóriája közül az Állatok kategóriát is.
Eel Larva – Abszolút győztes fotó, és az Állatok kategóriájának győztes képe
De nézzük a bevezetőben említett magyar eredményeket, elsőként az ifjúsági kategória nyertesét, aki nem más lett, mint az a most 16 éves Koncz-Bisztricz Tamás, akiről sokat olvashattatok nálunk és számtalan remek képét is bemutattuk már nektek nemzetközi és hazai pályázatokon elért sikerei kapcsán. Sőt, a tavasszal kezdődött karanténhelyzetben indított online élő előadássorozatunk két részében is találkozhattatok vele, amelyekben fotós kalandjairól mesélt, ezeket itt és itt nézhetitek meg.
Tomi ezúttal ezzel a nagyon apró gömbugrókát ábrázoló képével nyert, a kép címe pedig mi más lehetne, mint Kis gömböc. Természetesen megkerestük, hogy megkérdezzük tőle, hogyan készült ez a fotó, és hogy a madarak után hogy jött a képbe a makrófotózás.
Kis gömböc – Az ifjúsági kategória győztes képe
A képnek több szempontból is érdekes a története. Tomi tavaly decemberben kezdett makrófotózni, miután Daróczi Csaba természetfotósnál járt, aki – hogy stílusosak legyünk - bogarat ültetett a fiú fülébe, hogy mennyire izgalmas terület ez, és érdemes vele foglalkozni, kísérletezni. Tomi, aki egyébként a természetben minden témát szívesen fotóz, neki is állt egy olyan makróobjektívvel felfedezni az apró dolgok világát, amely már néhány éve ott volt a családi házban, de nem túl sokat volt használva. Illetve, mondjuk így, csak arra várt, hogy gyakrabban kézbe fogják, és akár ilyen díjnyertes képek készülhessenek vele. A készítés ideje is különleges, hisz idén január elsején reggel sikerült ezt a kis ugróvillást így elcsípnie Tominak, viszont ő se hagyta ki az újév köszöntését, ezért szinte a buliból érkezett a terepre édesapjával a közelükben lévő Csongrád-Bokrosi pusztába. A szürkemarhák által szépen karbantartott területet jól ismeri, és már korábban megfigyelte, hogy a traktorkerekek által keletkezett mélyedésekben összegyűlt víz felszínén érdekes apróságokat lehetne fotózni. De csak kellően hideg időben, ami ezen a reggelen adott volt. Úgy mínusz 5 fok lehetett, és erős szél is fújt, így a talaj és a pocsolyák szépen befagytak.
Így készült a díjnyertes fotó az apró gömbugrókáról. Tomitól amúgy sem szokatlan, hogy a terepen kúszva-mászva közelíti meg fotós témáit
Ezen a fagyott vízfelszínen fedezett fel sok egyéb apróság mellett néhány sárga gömbugrókát, amelyeket szépen megvilágított a jégről visszaverődő fény. De az erős napsütés meg is nehezítette Tomi dolgát, ugyanis nagyon gyorsan olvadni kezdett tőle a talaj és a jég, így hiába terített maga alá szemeteszsákot, ő csupa sár és víz lett, és a fotózáshoz használt két plusz fényforrása is hamar elkezdett süllyedni a vízben. Végül minden eszköz szerencsésen megúszta a kalandot és Tomi ruhája is otthon tiszta lett. Innen üdvözöljük Tomi édesanyját, aki már teljesen hozzászokott, hogy fia nyakig koszosan, sárosan tér haza egy-egy ilyen kalandból.
De hogy miért tartja izgalmasnak Tomi a makrofotózást?
Viszonylag egyszerűen lehet vele olyan képi hatást elérni, amely meglepő, újszerű és művészi is, és témát is könnyű találni, hiszen ezek a kisebb (pókok, lepkék, szitakötők) és akár egészen apró élőlények (atkák, ugróvillások, gömbugrók) mindenhol ott vannak körülöttünk.
Pont ez az újszerűség az, amelyet a pályázat létrehozói is szerettek volna megmutatni a nagyközönségnek, hogy milyen érdekes is az a makróvilág, amely körbevesz minket. Ahogy írtuk, a Close-up Photographer of the Year még egy nagyon friss pályázat, amelyet tavaly egy brit házaspár, Tracy és Daniel Calder alapított. Mindketten fotós témájú magazinok munkatársai és imádják a makrófotográfiát. Tracy maga is fényképez, már 20 éve dolgozik fotós magazinoknál, kettőnek szerkesztője is, emellett fotózást is oktat, valamint szerzője egy kifejezetten makrófotózással foglalkozó könyvnek is.
The Bullet – Bensőséges tájkép kategória 2. helyezett
Mondhatjuk, hogy a Tracy és Daniel által indított pályázat egy hiánypótló fórum a természetfotós pályázatok között, ugyanis mára már annyi remek és magas színvonalú természetfotó készül a világban, hogy az a sok, már futó nemzetközi pályázat is nehezen tudja bemutatni ezt a rengeteg, lelkes természetfotósok által készítette remekművet. Talán ezért is kezdtek pár éve kialakulni olyan tematikus pályázatok, mint például a csak madaras képeket befogadó Bird Photographer of the Year (BPOTY) vagy az asztrofotókat felvonultató Insight Investment Astronomy Photographer of the Year, hogy még több remek kép juthasson el a nagyközönséghez.
De nem csigázunk titeket tovább, hisz említettük, hogy van egy másik magyar díjazottja is az idei versenynek, ez pedig nem más, mint Daróczi Csaba, akitől Tomi az ihletet kapta a makrófotózáshoz. Csaba igen különleges módon értesült a versenyről, ugyanis maga Daniel Calder írt rá, hogy nevezzen a pályázatra, ugyanis ráakadt a magyar természetfotós Instagram oldalára és nagyon megtetszettek neki a képei. A pályázat egyébként amatőr és profi fotósok számára is egyaránt nyitott, ráadásul ingyenesen lehetett nevezni, akár 20 képet is.
Csaba végül az Állatok kategóriában szerzett második helyet ezzel az izgalmas fotójával, amelyet a Kiskőrösi Turjános Természetvédelmi Terület mocsaras részén készített egy apró pókról, amelyre a már bomlásnak induló vidrafű fényképezése közben figyelt fel.
Pók a mocsárban - Állatok kategória 2. helyezett
Ezenkívül még három fotóját válogatták be a finalisták közé, és kettőt már ismerhettek is korábbi hazai és nemzetközi pályázatokról. Az egyik a Rovarok kategóriában került a legjobbak közé, ezen egy kérész látható a víz felszínén, a fotót a mellette kialakult vízbuborék teszi nagyon izgalmassá.
A buborék – Rovarok kategória, finalista fotó
A Növények és gombák kategóriában kiemelt másik fotóján pedig egy piros madársisak látható.
Piros madársisak – Növények és gombák kategória, finalista kép
Harmadik, finalistás képét viszont még eddig máshol nem láthattuk. A Bensőséges tájkép (Intimate Landscape) kategória neve is már igen különleges, hisz makrófotók esetén nemigen beszélhetünk valódi tájképekről. Mégis, hogyha megnézitek majd a pályázat oldalán az ide benevezett képeket, olyan hatásuk van ezeknek a természetből kiragadott részletképeknek, mintha valóban egy gyönyörű tájról készültek volna. Csaba fotójánál is az az érzetünk, mintha egy hatalmas homokfalat látnánk, pedig mindössze csak 20 centiméteres kiterjedésű a lefotózott terület. A képnek egy nagyon találó angol címet adott, Sandfall, amelyet viszont igen nehéz magyarra fordítani. Végül egy magyarul nagyon szépen csengő címet talált ki rá, amikor megkérdeztük, mit írhatunk a kép mellé, ez pedig a Homokzuhatag lett.
Homokzuhatag – Bensőséges tájkép kategória, finalista kép
A fotót egy az otthonától nem messze lévő homokbányában készítette, ahol gyurgyalagfészkeket keresett. Ekkor lett figyelmes arra, hogy néha a homok szinte vízesésként pereg le a kialakult homokformákon. Egy kis rásegítéssel, azaz egy marék homok rászórásával próbálta reprodukálta a látottakat, és ez a szép kép lett végeredménye.
Csabától is megkérdeztük, miért tartja izgalmasnak a makrófotózást, és elég meglepő választ adott. Még tavaly novemberben beszélgettük vele erről, amikor megnyerte Az Év Természetfotósa címet. Akkor még azt mesélte, a makrófotózás az a terület, amely felé nyitni szeretne, mint új téma, mert nagyon sok lehetőséget lát benne, ahogy ezt később Tominak is mondta. Hiszen „minél kisebb részletét nézzük meg a természetnek, annál több és izgalmasabb kompozíciós témát találhatunk.” Azóta viszont úgy érzi, kevesebb élményt ad neki ez a terület, mint amire számított, mivel technikailag nagyon sok küzdelmet és „vacakolást” igényel, és rengeteg idő, mire mindent bevilágít, beállványoz úgy, hogy egy jó kép születhessen. Elárulta, hogy közben a természetfotózás egy újabb területében merült el, amely most sokkal inkább izgatja, de hogy pontosan mi ez, azt még itt nem mondhatjuk el. Annyit azért megjegyeznénk, hogy ahogy mesélt róla, szerintünk az sem kevésbé technikás, de kíváncsian várjuk Csaba így készült legújabb fotóit is.
Még két magyar fotóst kell megemlítenünk, akik a finalisták közé jutottak. Az egyik Máté Bence, akinek egy zseniális pelikános képét emelték ki az Állatok kategóriában. A másik pedig egy számunkra még ismeretlen kis hölgy, Papp Bori, aki az ifjúság kategóriában jutott be a legjobbak közé egy virágon megörökített légy fotójával. Próbáltuk őt is felkutatni, hogy kicsit őt is megismerhessük, de sajnos nem jártunk sikerrel. Ha esetleg olvassa a cikkünket, keressen meg minket, hogy személyesen is gratulálhassunk neki. Bence és Bori képét a Close-up Photographer of the Year pályázat oldalán nézhetitek meg ide kattintva, ugyanis a finalisták fotóját csak igen pici méretben töltötték fel.
A CIKK FRISSÍTVE 2020. szeptember 27-én:
Szerencsére olyan sokan megosztottátok a cikket, hogy végül Papp Bori családjához is eljutott, így a kérés is, ezért most nagy örömünkre őt is bemutathatjuk nektek. Bori most 12 éves, de már 4 éve fotózik. Kedvenc témái a makrófotó és a tájképek, és ha jól sejtjük, a fotózás iránti szeretete édesapjától származhat, aki fotósként dolgozik. A finalisták közé bejutott képét is elküldte nekünk nagyba, így most meg tudjuk mutatni nektek. A címe Big Eyes, azaz Nagy szemek.
Nagy szemek - Ifjúsági kategória, finalista kép
Turista Magazin: Neveztél már más, nagyobb pályázatra is?
Papp Bori: Idén kezdtem nemzetközi pályázatokon indulni, a Bird Photographer of the Year versenyen hat képem jutott az utolsó fordulóba. A Nature Photographer of the Year eredményét pedig még várjuk, oda öt fotóval lehetett nevezni és mindegyik túljutott a második fordulón.
TM: Értél már el valamilyen eredményt, kaptál már valamilyen díjat?
P.B.: Fotópályázaton még nem. Korábban rajzpályázatokon indultam, a legjobb eredményem egy harmadik hely volt egy Föld Napja pályázaton.
TM: A most finalisták közé bejutott képedről mesélnél egy kicsit? Hol és hogy készült?
P.B.: Pécsen lakunk és a város melletti Malomvölgyi-tó gátján készült a kép egy Olympus géppel és 60 milliméteres makróobjektívvel. Elég hideg volt, a légy pedig dermedten ült a virágon. Aránylag közel engedett magához, de még így is jócskán vágni kellett a képből.
Gratulálunk minden magyar díjazottnak, a fiataloknak meg csak így tovább! Reméljük még sok ilyen örömhírt oszthatunk majd meg olvasóinkkal, mint ez a mostani.
Végül pedig a kategóriák első három helyezéseiből összeállítottunk nektek egy kis válogatást, amit az alábbi képre kattintva nézhettek meg.
Water Scorpions – Rovarok kategória 2. helyezett
