A hegység látnivalókban gazdag keleti felén egy elfeledett és benőtt aszfaltcsík vezet a mindössze 264 méter magas Kecske-hegyre, aminek tetején, egy térképen is jelzett különös emlékhelyet találunk. Az egykor itt álló kényszermunkatábor története szorosan összefügg a közeli Csolnok történelmével, illetve a környék múltját jelentősen meghatározó szénbányászattal.
Csolnok környékén kevés jelzett turistautat találunk, ezért e környék természetjáró szempontból nem kimondottan frekventált terület, holott errefelé is van mit látni és felfedezni. A közel kétszáz éves bányászmúlttal büszkélkedő település északi részén fekvő Rákóczitelep az itt található és egyedi hangulatot árasztó bányászati gyűjteménynek és közösségi térnek – valamint az Országos Kéktúráról idevezető kék négyzet jelzésű ösvényének – köszönhetően már egyre ismertebb célpontja a természetjáróknak, de a környék kevésbé ismert déli részein is van mit felfedezni. Meglehet, ehhez az élményhez már szükséges némi tájékozódó képesség, de szerencsére erre is van egy remek tippünk. Még mielőtt viszont rátérnénk arra, milyen remek tematikával érdemes a környéket bejárni és közelebbről is megismerni, nézzük meg milyen múltat is rejt a Kecske-hegy napjainkra sűrűn benőtt teteje.
A Kecske-hegy nyugati lábánál hangulatos horgásztavat találunk
Ha a térképre pillantunk, Csolnok környékén több római számmal ellátott egykori bányaaknát látunk feltüntetve. A dorogi térségben 2003-ban állt le végleg a szénbányászat, legutolsóként a Kesztölc melletti Lencsehegy táróját zárták be. A környéken élők megélhetését és identitását hosszú időn keresztül meghatározó bányászat ma is érezteti a hatását, ami nem csupán tájképi, gazdasági értelemben hagyott nyomot, a helyiekben továbbra is büszke, közösségteremtő erővel bír a bányászat és vájár hivatás emléke. Van azonban egy akna, a településtől délnyugatra található IX-es, aminek kevésbé dicső a múltja.
Az emlékmű és környezete szépen rendben van tartva
Csolnoktól alig egy kilométert kell sétálnunk a Kecske-hegy lapos tetejére, hogy a térképen is jelzett Kényszermunkatábor-emlékműhöz érkezzünk. A növényzet által visszafoglalt hegytetőre egy még foltokban meglévő aszfaltcsík vezet fel, aminek végén egy kitisztított tisztásra érünk fel. Itt találjuk az emléktáblát, a hajdanán itt álló tábor makettjét, valamit a pihenést nyújtó padot és asztalt. Az első pillantásra unalmasnak ható, ámbár csendes és békés hegytetőre egyből más szemmel kezdi nézni az ember, ha a történelemre és emberi sorsokra kicsit is fogékonyak vagyunk. A makettnak és az információs táblának köszönhetően könnyen megelevenedik előttünk a sötét múlt, ami az itt zajló bányászat történelmében csupán néhány éves, de meghatározó időszakot jelent.
A lezárt IX-es akna
Itt működött 1952 és 1956 között a csolnoki rabtábor, ahol főként a kommunista rendszer politikai elítéltjeit tartottak fogva, akiket együtt dolgoztattak a csolnoki és környékbeli bányászokkal a IX-es, XII-es, és XIV-es aknáknál. Kezdetben 80 elítélt volt a szögesdróttal és fegyveres őrökkel körül zárt táborban, majd a létszám fokozatosan nőtt, mígnem 1956 áprilisában már több mint ezer embert tartottak itt fogva. Az októberi forradalom idejére a tábor létszáma 600 fő volt. Számukra ez a hely „Büszkeségpont”. A rabokkal együtt dolgozó csolnoki és környékbeli bányászok évekig és sokszor komoly kockázatot is vállalva segítették a IX-es akna politikai elítéltjeit. A szolidaritásnak köszönhetően jutott el az 1956-os forradalom híre a rabmunkásokhoz, akik éhségsztrájkba kezdtek, és ennek köszönhetően egyetlen puskalövés nélkül kivívták az egyik utolsó magyar „Gulág” megszüntetését. Példás összefogásuk és kitartásuk eredmény, hogy minden rabbányász törvényesen kiállított szabadulólevéllel térhetett vissza a családjához.
Az 1930-as évek elején megnyitott IX-es akna kényszermunkatáborként fejezte be történetét. A tábor épületeit 1962-ben gyakorlatilag nyomtalanul eltüntették, mára csupán az erdő sűrűjében található egy-két betondarab és egy megmaradt lépcső maradt meg mementóként. A tábor egykori területén létrehozott emlékhelyet 2007-ben alakították ki.
A helyszínen egy makett segít elképzelni a nyomtalanul felszámolt rabtábort
Egy környéket bemutató instant túra
Lehet, hogy ez a hely önmagában nem kelti fel egy túrázó érdeklődését, de ha a Gerecse megismerését tűzzük ki célul, akkor ez a pont egy kihagyhatatlan célpont lesz, feltéve persze, ha a Bányászkör elnevezésű jelvényszerző túrát választjuk tematikául. Itt, a IX-es aknánál is találunk ugyanis egy QR-kódot, aminek leolvasásával igazoljuk a túra egyik érintőpontját. További pontok begyűjtésével megismerhetjük a dorogi kistérség szénbányászatához kapcsolódó tárgyi emlékeket és a megkapó táj természeti értékeit is, amihez erőnkhöz, illetve kedvünkhöz mérten választhatunk távot, továbbá teljesítési módot. Lehet szintidőre vagy a nélkül, gyalogosan, futva és kerékpárral is nevezni a túrára, amit sikeres teljesítés esetén mutatós éremmel díjaznak. A túra útvonaliról, a nevezés feltételeiről, a látnivalókról banyaszkor.hu oldalon olvashatsz részletesen.
Kilátás a kálváriától
Csolnok, illetve a környék felfedezésének egyik látványos helyszíne a csolnoki Kálvária kilátópontja, illetve az ugyanezen a magaslaton található siklóernyős starthely. A község nyugati szélén, a temető fölé magasodó domb neve Mókus-hegy, ahol a Krisztus szenvedését bemutató stációkon és a kereszteken túl látványos panorámát is tapasztalhatunk. Innen elsőssorban keletre, a Pilishez tartozó Kétágú-hegyre, a mögötte húzódó Fekete-hegy vonulataira láthatunk rá, valamint dél irányba tekintve a Budai-hegység vonalai látszanak. Északnyugat felé a Nagy-Gete pompás tömbje tűnik fel. Az innen pár lépésre odébb található siklóernyős starthelyről pedig a Gerecse lankásabb vidékére, és a távolabb magasodó központi részeire látunk rá.
A kálváriától szép kilátás tárul elénk Csolnokra és a Pilisre
Csupán egy kis szeletét kívántuk bemutatni a szokszínű Gerecse keleti vidékéből, ahol jelzett turistautak hiányában elsőre azt is gondolhatnánk, hogy errefelé nincs sok látnivaló, holott ez a gyalogos turisták számára kevésbé látogatott táj is tele van természetjáró, illetve kulturális élménnyel. Egyik ilyen látványos hely például a bajnai Öreg-lyuk, az epöli tarajos sziklák, vagy a szintén közelben lévő Kőszikla-hegy. Térképezd fel a hegység kevésbé ismert részeit!
A cikk először 2021 augusztusában jelent meg.
