Hazánk egyik legkülönlegesebb, fokozottan védett egyszikűje rendszerint január-februárban nyílik. Élőhelye egyike azon területeknek, amelyeket az elsők között, még a múlt század első felében helyeztek természetvédelmi oltalom alá.
A liliomvirágúak (Liliales) rendjének kikericsfélék (Colchicaceae) családjába tartozó magyar kikerics (Colchicum hungaricum) egy nyugat-balkáni eredetű faj, amely elterjedési területének (Bosznia-Hercegovina, Horvátország) jelentős részéről mára kipusztult, Magyarországon pedig csupán egyetlen természetes élőhelye ismert. Utóbbit a Mecsek és a Tolna-Baranyai-dombvidék középtájhoz tartozó Villányi-hegységben, egészen pontosan annak legmagasabb (442 m), szigetszerűen kiemelkedő tömbjében, a Szársomlyón kell keresni.

A magyar kikerics élőhelye a Szársomlyó, amelyet 1944-ben helyeztek természetvédelmi oltalom alá

A különös nevű hegy déli kitettségű, száraz, törmelékes talajú mészkősziklagyepjeihez, pusztafüves lejtőihez kötődő évelőt 1867. február 18-án Janka Viktor magyar botanikus, a Magyar Nemzeti Múzeum növénytárának vezetője fedezte fel. Az apró termetű, hagymagumós egyszikű általában kettő, ritkábban három, ívesen széthajló, fénylő felületű tőlevelet fejleszt, amelyek virágzáskor 4-12 mm szélesek, 4-10 cm hosszúak hosszúak, szélük pedig sűrűn pillás. Tőálló virágainak lepellevelei fehérek, lilásak vagy halvány rózsaszínűek. Porzóinak száma 6, a bibéké 3. A magyar kikerics rendszerint január-februárban virágzik, enyhe telek esetén azonban már decemberben is nyílhat. Háromrekeszű toktermése április-májusra érik be, közben pedig tőlevelei is tovább növekednek.

A magyar kikerics ábrázolása nem veszett ki az egykori kétforintossal, napjainkban ez a fokozottan védett növény a Villányi borvidék védjegye

Kiemelkedő botanikai értékét az is jelzi, hogy élőhelyét már 1944-ben országos jelentőségű természetvédelmi területnek nyilvánították. A Szársomlyó Természetvédelmi Terület növénytani büszkesége még pénzérmén is szerepelt: az 1993-ban kibocsátott, 2008-ban visszavont, réz-nikkel ötvözetből készült kétforintos hátlapját Bartos István kikericsillusztrációja díszítette.
Élőhelyvédelem
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén fekvő, 226 hektár kiterjedésű, 1944-ben létrehozott Szársomlyó Természetvédelmi Terület jelentős része fokozottan védett, látogatása ennek megfelelően engedélyhez kötött. Az itt előforduló védett növények (számuk meghaladja a hetvenet) közül négy kizárólag itt fordul elő hazánkban. A szubmediterrán klímájú Szársomlyó zoológiai értékekben is bővelkedik. Állatvilágának egyik legféltettebb kincse a fokozottan védett kaszpi haragossikló.

A 442 méter magas Szársomlyó jellegzetes alakja uralja a tájat

A cikk megjelent a Turista Magazin 2018. márciusi számában.
A KORÁBBI MAGAZINOKAT ITT LEHET MEGRENDELNI.