Magyarpolányt nevezhetnék akár a Bakony Hollókőjének is, pedig az évszázados utcákon kívül szinte minden más eltérő. Nagyokat kirándulni persze itt is remekül lehet.
A Bakony dombjait elhagyva, Ajka és Devecser ipari tájai közötti útról talán fel sem tűnik, hogy a távolodó hegyek egyik utolsó nyúlványa a környék legfestőibb faluját rejti. A százéves utcákban azonban bóklászó turistacsoportok helyett leginkább a falu népes lakosságát látjuk, akik ma is épp olyan természetesen élik itt a mindennapjaikat, mint négy generációval ezelőtt.
Az ősi falu neve mindig is a szláv eredetű Polyan volt, ami itt valószínűleg a mezőn élő embereket jelentette - a zirci apátsághoz tartozó, hegyi falvak közt ez talán egyedi lehetett. Az itt lakókat a török idők, majd a reformáció és az ellenreformáció konfliktusai is megtizedelték. Végül az 1700-as évek közepén, a németek és osztrákok tömeges betelepülésének időszakában érkeztek ide is szláv telepesek, többnyire Sziléziából és Felső-Ausztriából.
A lakók megtartották szokásaikat, és a következő másfél évszázadban kialakították a falu mai képét: a jellegzetes, mellvédes bakonyi parasztházakat, és a falu közepén emelkedő hegy egyedi kálváriáját. A Németpolány néven felvirágzó település nevét aztán a 20. századra egy huszárvágással Magyarpolányra változtatták. Ezzel véget is ért a változásoknak az az időszaka, ami még látványos nyomot hagyott a falu képén.
Ma a falu képét a fölé emelkedő neogótikus kápolna uralja, ami itt egész fiatal épületnek számít, hiszen 1910-ben épült. Ide a falu központjából 153 lépcsőfokon mászhatunk fel, elhaladva az öt stáció mellett.
A stációk egyedi, közel életnagyságú festett faszobrait a sváb Listner testvérek készítették
Odafentről a Bakony déli részének számos ismerős és ismeretlen csúcsa díszíti a tájat. Szemben Ajka városa, mögötte a Kab-hegy csúcsa, a keleti domboldal fái között pedig a Magas-Bakony hegyei is feltűnnek.
Kilátás a kálváriadombról
Innem már jól látszik a falu másik különlegessége, a Petőfi Sándor utca és környéke. Csak itt 43 országos védettségű, tornácos bakonyi parasztház sorakozik, másik negyven pedig helyi védelem alatt áll: összesen tehát csaknem az egész utca. Hazánkban szerencsére több helyen is fennmaradtak hasonló, érintetlen utcaképek, de ami talán a leginkább megkülönbözteti tőlük Magyarpolányt, nem más, mint Ajka városa. A köztük lévő nyolc kilométer távolság elég nagy ahhoz, hogy a város zaja ide már egyáltalán ne hallatszódjon, de a számtalan ottani munkahelyekre vezető út viszont így is elég rövid ahhoz, hogy senkinek ne tűnjön fel az ideje. Így hát Magyarpolány nem lépett az elnéptelenedés útjára, sőt, új házak is szép számmal akadnak.
A Petőfi utca néhány műemléke a 43-ból
Ami az utcán sétálva először eltűnik, hogy itt a takaros házak oldalában nem rozsdásodtak „ott felejtett” vasvillák és a régi idők hasonló kellékei. Van helyette akkus fűnyíró, mellette pedig apró és igazi autó: itt bizony ma is családok laknak, a falu lakóinak száma alig változik. Persze nem nehéz elképzelni, hogy a szürke hétköznapokon milyen érdekellentétek feszülhetnek egymásnak egy lakott ház gazdája és a műemlékvédelmi szakemberek között: lehet szó egy ablak felújításáról, vagy szigetelésről, kompromisszumok keresése helyett itt az eredetiség megőrzése a legfontosabb. Az országos műemlékvédelem alatt álló épületekben minden jelentősebb építési-bontási munkához engedély kell - még a kívülről nem láthatóakhoz is. A helyi védelem intézménye ennél megengedőbb, de az épület korhű megjelenése itt sem mérlegelés kérdése. A felújításoknál felmerülő többletköltségre - például műanyag helyett drágább fa nyílászárók vásárlása - szerencsére léteznek különböző támogatások.
Persze aki Magyarpolányt választja lakhelyéül, tisztában van vele, hogy olyan értékkel veszi körül magát, aminek a fennmaradása ezentúl rajta is múlik. Ez meg is látszik a rendezett utcaképen, a mindenhonnan előszűrődő kerti munkák zaján.
A Szent László-templom, a Petőfi utca, és Ajka városa a kálváriadombról
A faluból kényelmes, négyórás sétával elérhető a szomszédos Döbrönte, amelynek vára Magyarpolány építésénél is régebbi időkbe enged bepillantást. Aki pedig még időtlenebb értéket keres, akár a sárga sáv tizenöt kilométeres jelzésén, akár busszal könnyen elérheti a Somló szőlőkkel borított magányos hegyét, ahol egy pohár különleges bor mellett az ember szinte minden olyan maradandó alkotásával találkozhat, ami Magyarpolányban hiányzik - mindez persze fordítva is igaz.
A cikk először 2018 júliusában jelent meg.
Kapcsolódó cikkeink:
A Bakony gyöngyszemei - Ganna és Döbrönte
Somló, a legkisebb óriás
Bakonyi rompiknik és mesés tiszafás
