A szennyes ínfű állományának felmérése közben bukkantak rá a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a fokozottan védett pókbangóra, amelynek különlegessége, hogy a szakirodalmi adatok szerint 190 évvel ezelőtt látták utoljára a Mecsekben.
A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Program keretében vizsgálták a nemzetipark-igazgatóság munkatársai a szennyes ínfű állományát. Ez a nevében nem túl bizalomgerjesztő védett növény, küllemre kevésbé látványos, cserébe viszont kecses, dekoratív virágait hosszúkás levelei alatt rejtegeti - írja a ddnp.hu. Leginkább a löszpusztaréteken, mészkedvelő tölgyesekben érzi jól magát. A Keleti-Mecsekben különösen kedveli a felhagyott szőlők között megbújó száraz gyepfoltokat, ahol jelenleg is stabil állománnyal rendelkezik.
Szennyes ínfű (Ajuga laxmannii)
A felmérés közben meglepetésként egy olyan orchideafaj egyetlen példánya is előkerült, amelyet a szakirodalomi adatok alapján majd két évszázada nem figyeltek meg a Mecsekben. Ez a fokozottan védett növényfaj nem más, mint a pókbangó, melynek előfordulását Horvát Adolf Olivér botanikus, A Mecsek-hegység és déli síkjának növényzete című művében 190 évvel ezelőttre jelzi. Ám a most felbukkant pókbangó még ennél is idősebb lehet, mert már akkor is herbáriumi (préselt növénygyűjtemény) példányként említették meg, így kijelenthető, hogy több évszázada most először sikerült ennek a különleges fajnak a meglétét élőben is bizonyítani a Mecsekből - olvashatjuk a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság közleményében.
Pókbangó (Ophrys sphegodes)
Kapcsolódó cikkeink:
Hány vadvirágot ismersz fel? - kvíz
Országszerte beindult a nősziromvirágzás
