A legutóbbi becslések szerint 2000-2200 pár szalakóta él Magyarország területén a védelmi intézkedéseknek köszönhetően. Most zárult az uniós projekt, résztvevői beszámoltak az eredményekről.
Az 1980-as évek közepére szinte teljesen eltűntek a szalakóták Magyarországról, mindössze a Duna-Tisza-közén élt 3-500 pár. Megfogyatkoztak a költőhelyek és a táplálkozási területek. Ekkor kezdte dolgozni a szalakóták állományának védelmén, és mesterséges odúkat helyeztek ki. Ennek köszönhetően 2010-ben már 1000-1200 pár szalakótánk volt.
A mostani, uniós Life Nature projekt 2014 őszén indult és hat évig zajlott. A konzorciumvezető a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület volt, és a Kiskunsági, illetve a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, a Dalerd Zrt. és a romániai Milvus csoport, valamint Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség voltak a partnerek.
Összesen 2300 mesterséges odút helyeztek ki országszerte, ami azért nagy segítség a szalakótáknak, mert ők nem építenek saját fészket, hanem nagytestű harkályok által vájt odvakban és természetes üregekben költenek. Emellett telepítettek madárvédelmi berendezéseket és a madarak táplálkozását megkönnyítő T-fákat is.
Helyreállították a madarak természetes élőhelyeit: facsoportokat, fasorokat rekonstruáltak, gátakat bontottak el, csatornákat temettek be a Tisza hullámterében, a szegedi Fehér-tó környékén és a Borsodi Mezőségben. „Az elmúlt években negyedmillió őshonos, könnyen odvasodó, harkályok által kedvelt facsemetét telepítettek, melyek idővel a szalakóták fészkelőhelyeivé válhatnak” – számol be róla az MTI.
A jó hír, hogy a munka nem volt hiábavaló, a legutóbbi becslések szerint 2000-2200 párra növekedett a szalakóták költőállománya, és a faj a Dunántúlra is visszatelepült.
Magyarországon először műholdas, illetve geolokátoros jeladót kaptak a szalakóták, ami információkkal szolgál a vonulási útvonalaikról, telelőterületeikről és a költési időszakban használt territóriumok nagyságáról. Innen tudjuk, hogy a Kárpát-medence szalakótái Namíbia, Botswana, Angola területén telelnek. A projekt része volt a környezeti nevelés is: létrehozták a Szalakóta látogatóközpontot a szegedi Fehér-tó partján, ahol szakvezetéses túrákat, madárgyűrűzési bemutatókat, ismeretterjesztő rendezvényeket és ornitológiai táborokat tartanak.
Forrás: MTI
A Csobáncra nemcsak a várrom, hanem a kilátás miatt is érdemes felkapaszkodni.
Az év utolsó számába egy rendhagyó összeállítást készítettünk.
Pakisztán szinte észrevétlenül vált az izgalmas túrákra vágyók paradicsomává.
