A legtöbb szokásosan a nagy lilikből és a nyári lúdból van, de megjelentek ritkább fajok is. Bemutatunk néhányat.
„Az elmúlt napokban látványos jövés-menés zajlott nálunk” – írta a Tatai Vadlúd Sokadalom a Facebook-oldalán. Bár idén a Covid miatt elmaradnak a vadludas programok, ez a madarakat nem érinti, így vidáman gyülekeznek a megszokott helyükön, a tatai Öreg-tavon. A ludak között akadnak ritkább fajok is, úgy mint kis lilik (8 egyed), vörösnyakú lúd (7 egyed), tundralúd (11), 1 apácalúd és 1 örvös lúd.
kis lilik
Az egyik legfeltűnőbb jelenség a vörösnyakú lúd, már a nevéből is ki lehet találni, miért: a színezete elég feltűnő, gesztenyevörös, fekete és fehér. Emellett az egyik legkisebb lúdfaj. Világszerte veszélyeztetett, nálunk fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió forint. Alapvetően Kelet-Szibéria tundráin fészkel, telelni leginkább a Duna-delta romániai és bulgáriai részein szokott. A tatai Öreg-tavon csak néhány éve látható novembertől februárig. 2008-ban volt itt a legtöbb, összesen 51 példány.
Apácalúd
Az apácalúd szintén érdekesen fest fehér fejével, fekete nyakával, fekete-fehér mintázatával. Szinte minden évben előfordul egy-egy egyed a tatai csapatban, egyébként magányosan él. Grönlandon, a Spitzbergákon és Oroszország egyes északi területein fordul elő, a tengerhez közeli köves, sziklás élőhelyeket kedveli. A nálunk megjelenő példányok tarlókon, vetéseken táplálkoznak a többi lúddal együtt. Hazánkban védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.
A nagy lilik képviselteti magát a legnagyobb számban a hazánkban telelő vadlúdcsapatok között. Korábban az Alföldre volt jellemző, most már a Dunántúlon is domináns lúdfajjá vált. A nevét a hangjáról kapta. Közepes termetű, fehér-fekete-barnás színezetű. Állománya jelenleg stabil, Magyarországon vadásszák is.
A ludakról ide kattintva olvashatsz még többet.
