Kameracsapda buktatta le a nálunk is gyorsan terjedő dél-amerikai emlősöket.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatójának kameracsapdája egy kifejlett nutriát vett fel a Kis-Balatonon. Az intézet Facebook posztja szerint a Dél-Amerikában őshonos, vízhez kötődő, akár 8 kilósra is megnövő rágcsáló valószínűleg a déli befolyó patakokon vagy a Zala folyó mentén érkezett.
Bár a kameracsapda csak egy példányt vett fel, valószínű, hogy nincs egyedül, ugyanis ez a faj kis családokban él: egy domináns hím és több nőstény alkotja a csoportot a fiatal egyedekkel együtt. Tápláléka főként lágyszárú növényekből, például gyékényből, nádból, kákából, hínárból és békalencséből áll, de gazdasági növényeket is fogyaszt. A nutria, más néven hódpatkány európai terjeszkedéséhez jelentősen hozzájárul a telek enyhülése.
A nutriát annak idején a bundája miatt kezdték tenyészteni, bár nálunk sosem szaporították nagyobb számban. A probléma akkor kezdődött, amikor a nutriaprém kiment a divatból, felszámolták az állattartótelepeket, és egyszerűen szélnek eresztették az ott élő nutriákat – nemcsak itthon, hanem a környező országokban is.
Magyarországon a nutria szaporodását először a Duna és mellékágain, valamint az Ipoly mentén bizonyították bő egy évtizeddel ezelőtt. Azóta az ország belső részein, a Dráva és a Mura mentán is kialakultak állományai, így a Balaton vízgyűjtő területén való megjelenése csak idő kérdése volt. A faj természetes ellenségei közé tartozik a vörös róka, az aranysakál, a szürke farkas és a nagytestű ragadozómadarak.
A nutriát vagy hódpatkányt a bundája miatt kezdték tenyészteni Európában. Amikor a nutriaprém kiment a divatból, felszámolták az állattartótelepeket, és szélnek eresztették az ott élő nutriákat – nemcsak itthon, hanem a környező országokban is
A gyorsan terjedő hódpatkány ökológiai és gazdasági károkat is okozhat, ugyanis rágásával átalakítja a vízinövényzettel borított területeket, nyílt vízzé alakítva azokat, ami jelentősen csökkenti az adott terület biológiai sokféleségét. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szerint a faj visszaszorítása rendkívül költséges vagy lehetetlen, ha egyszer jelentős állományokat hoz létre. A nutria jelenleg csak külön engedéllyel vadászható Magyarországon.
Hód vagy nutria?
A nutria azonosítását három dolog nehezíti. Az egyik, hogy csak szürkületkor és éjszaka aktív, a másik, hogy legtöbbször a vízben mozog, harmadszor pedig: laikusként könnyű összekeverni a hasonló életmódú, bár jóval nagyobb hóddal.
Ha csak szemeket, füleket és orrlyukakat látsz a vízfelszín fölött, minden bizonnyal hóddal van dolgod. A nutria feje teljesen kilóg, narancssárga fogai már messziről „világítanak”, a háta és a farka is felbukkan, a lábaival hajtja előre magát
Szárazföldön a farkuk alapján a legkönnyebb beazonosítani a két fajt: a hódnak, csupasz, lapított farka van, a nutriának ezzel szemben hosszú, hengeres, serteszőrökkel fedett. Egy kis rutinnal a vízben is meg lehet őket különböztetni, úszás közben, a hódnak csak a feje lóg ki a vízből, semmi más nem kivehető belőle, csupán a szemek, a fülek és az orrlyukak. A nutria viszont teljes egészében kiemeli a fejét a vízből, látszik a háta és a farka is, a lábaival hajtja előre magát, narancssárga metszőfogai messziről észrevehetőek.
A hódokkal ellentétben a nutria nem épít gátat, viszont üregeket ás magának, amelyek rendszerint kb. 40 centiméter átmérőjűek, és 1-2 méter hosszúságúak. Ezzel komoly problémát okozhat árvízvédelmi célú töltések, gátak környékén.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
