Féltett növényritkaságunk első virágzó példányai február első napjaiban bújtak elő a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Csorvási löszgyepen. A többség azonban nem siet ennyire, a virágzási csúcs március közepén, végén várható.
A fokozottan védett növényfaj legnagyobb természetes állománya a Békés megyei Csorváson található, de az Orosháza melletti Tatársáncon is van egy telepített állomány. Február elején mindkét helyen találtak már néhány virágzó tövet a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (KMNPI) szakemberei. A növény virágzási csúcsa március közepére, végére várható. Tavaly a csúcsidőszakban egyszerre 2080 virágzó tövet számoltak a Csorvási löszgyepen.
Ahogy azt a KMNPI oldalán olvashatjuk, a virágzási időszakban a hideg időjárás sem okoz károkat a volgamenti héricsekben. „A már kinyílt virágok ilyenkor összecsukódnak, újak pedig csak akkor bújnak elő, ha ismét enyhébbre fordul az idő. Először mindig a sárga bimbók jelennek meg a talajfelszínen, majd nemsokára a zöld levelek is.”
A volgamenti hérics az ország első növényfaja, amely termőhelyével együtt védettséget kapott, 1971-ben. A faj legnagyobb állománya a Csorvási-löszgyepen belül egy vasúti töltés melletti gyepsávban, illetve egy helyi védettséget élvező, bekerített területen találhatók.
A faj az ország egyik legféltettebb növényritkasága, nagyon kevés van már belőle, épp ezért a szakemberek mindent megtesznek azért, hogy az a kevés megmaradjon. A faj fennmaradásához nagyon fontos az élőhely megfelelő kezelése, amibe beletartozik az állomány kárára terjeszkedő nád és különféle cserjék kiirtása a területről. A szakemberek évről-évre tövenként számolják meg a virágzó és virágtalan töveket, így pontos adataik vannak az állomány változásáról és helyzetéről.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
