Nyár végén, ősz elején valószínűleg sokan teszik fel maguknak a címben szereplő kérdést, amikor este ráeszmélnek, hogy már nem lehet kilencig kint tenni-venni a szabadban, mert bizony fél nyolc körül már sötét van.
Bár két napja még nyár volt – a naptár és az időjárás szerint is – az ősz már javában menetel előre, nemcsak hűvösebb és borongósabb az idő, de rohamosan rövidülnek a nappalok is.
Míg nyár közepén este kilenc előtt nem sokkal megy csak le a nap, és hosszan élvezhetjük a világosságot, most esténként arra eszmélünk, hogy fél nyolc körül már sötét van. Ugyanezt élhetik át reggel a korán kelők. Június 21-e környékén hajnal háromnegyed öt körül már világosodik, most szeptember első napjaiban reggel 6 óráig kell várni a napkeltére.
Szinte hihetetlen, de ezekben a napokban már több mint két órával rövidebb a nappal, mint Szent Iván-éj környékén volt.
Az év leghosszabb napján, június 21-én 15 óra 58 percig volt világos, augusztus utolsó napján már csak 13 óra 25 percig volt fent a Nap az égen.
Kevésbé köztudott tény, hogy a nappalok rövidülése nem azonos léptékű: a napéjegyenlőséghez közel a legtöbb (közel 3 és fél perc/nap), napfordulók környékén a legkevesebb
Ilyenkor, közeledve az őszi napéjegyenlőséghez, már egyik napról a másik napra is jelentős mértékű a változás, ahogy írja az Időkép, augusztus 31-én, szerdán 3 perccel és 17 másodperccel lett rövidebb a nappal, mint előtte egy nappal volt.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
