Tavasszal párba álltak a telelő madarak, és sikeresen költöttek nálunk, olyan helyen is, ahol eddig ez még nem fordult elő.
Régebben nagy őrgébiccsel inkább csak télen lehetett találkozni, a 2000-es évek óta azonban alkalmankénti költéseket észleltek az osztrák és a szlovák határ mellett is. 2003-tól a Szatmári- és Beregi-síkon állandó költőállománya alakult ki, azonban ez még mindig nem jellemző.
Most egymástól kb. 75 km-re, egy délkelet-nyírségi és egy északkelet-nyírségi területen volt tanúja sikeres költésnek a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság. Korábban a Nyírségben nem dokumentáltak költést, bár láttak már nyáron fiatal példányokat.
A nemzeti parki szakemberek szerint nem a szatmár-beregi, hanem az ukrajnai és a romániai állományok terjeszkedéséről van szó. A fiatal madarakat most meggyűrűzték, így a továbbiakban nyomon tudják követni őket.
A nagy őrgébics a hazánkban előforduló legnagyobb gébicsfaj a maga 24-25 centiméteres testhosszával, 48-81 grammos tömegével és 30-35 centiméteres szárnyfesztávolságával. Gyíkokat, rágcsálókat, énekesmadarakat és rovarokat fogyaszt. Leshelyéről szemeli ki az áldozatát, majd gyorsan „rárepül”.
Átlagosan 5-7 tojást rak. Évente egyszer költ. A nagy őrgébics védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.
