A mindössze huszon-egynéhány centis bagoly az Alföldön él, és leginkább a hangjáról lehet felismerni éjszaka, nappal ritkábban látható. A 80-as években még csökkent az állománya.
A szóban forgó madárfaj nem más, mint legaranyosabb baglyunk, a kuvik, aminek mára szépen stabilizálódott az állománya, sőt, egyes helyeken még nőtt is – számol be róla a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság. A faj az Alföldön és a sík területeken fordul elő leggyakrabban, és olyan helyen szeret megtelepedni, ahol a közelben emberi létesítmények, legeltetett, kaszált gyepek, külterjesen művelt szántók, fasorok, fás ligetek is vannak. Kedvencei a tanyák, állattartótelepek.
Éppen ezért láthatjuk sokfelé a Körös-Maros Nemzeti Park területén, ahol háztetőkön, szénakazlak tetején, száraz fákon üldögélve szúrhatjuk ki, általában éjszaka. Ez örvendetes hír, mivel aktívan pusztítja a rágcsálókat és a rovarokat. Egyébként apró énekesmadarakat, békákat, hüllőket is fogyaszt. Monogám madár, de nemcsak a párjához, hanem a költőhelyéhez is hű. Költési ideje az időjárástól és a táplálékmennyiségtől-minőségtől függ, de általában április végén kezd el kotlani, és 3-5 tojást rak.
A Csobáncra nemcsak a várrom, hanem a kilátás miatt is érdemes felkapaszkodni.
Az év utolsó számába egy rendhagyó összeállítást készítettünk.
Pakisztán szinte észrevétlenül vált az izgalmas túrákra vágyók paradicsomává.
