A nyári ludak nem várják meg a tavaszt a családalapítással. Már januárban párba állnak, február végén már a tojásokon ülnek és április elején már ott totyognak mögöttük a kis libák.
A nyári lúd az egyetlen hazánkban költő vadlúdfaj. A Körös-Maros Nemzeti Parkon belül a legnagyobb állománya a Kis-Sárréten él, ahol a halastavak, mocsarak és mocsárrétek kiváló élőhelyet biztosítanak számára.
Télen csapatban, tavasszal párban
Ahogy azt a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság honlapján olvashatjuk, a Kis-Sárréten a becsült költőpárok száma 350-400-ra tehető, de vonulási időszakban akár 4-5 ezer példány is tartózkodhat a területen.
A nyári ludak a telet csapatokban töltik, de már januártól kezdve párban mozognak, és ez az egyébként is korai időpont az utóbbi évek enyhe teleinek hatására egyre korábbra tolódik. Február végén, március elején a madarak már tojásokon ülnek és 28 napos kotlási idő után, április elején jelennek meg az első kislibák.
Példás családi életet élnek
A fiókák nevelésében mindkét szülő részt vesz, közösen vezetgetik a kislibákat. Egy fészekalj általában 5-6 kislibát jelent, de előfordul „összetojás”, amikor több tojó is használja ugyanazt a fészket, ilyenkor előfordulhat, hogy egy pár akár 8-12 kislibát is gardírozhat.
A Biharugra határában található, Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság által üzemeltetett, Bihari Madárvárta közvetlen környékén 15-20 nyárilúd-pár költ. A ház közeléből is jól meg lehet figyelni a környező gyepeken legelésző nyári lúd családokat.
A Bihari Madárvártától indul és ide érkezik vissza a közel két kilométer hosszú Sző-réti tanösvény, amely bemutatja a Kis-Sárrét egykori mocsárvilágának egyik utolsó hírmondóját.
A tanösvényről bővebben itt olvashattok.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
