A következő napokban az éjszakai órákban nagy eséllyel akár –30 °C is lehet a Bükk-fennsík töbreiben. A titok nyitja a szélcsendes időjárás, a derült égbolt és a légkörben lévő minél hidegebb száraz levegő.
A Bükk-fennsíkon több helyen vannak karsztfennsíki töbrökben kialakuló speciális mikroklímamérések, ezek közé tartozik a Nagymezőn található Vörösmeteor-töbör, ahol Kerékgyártó Róbert online mérőállomásán folyamatosan figyelemmel kíséri a hőmérséklet változását. Az amatőr meteorológus saját fejlesztésű mérőműszerével február 7-én reggel –21,5 °C-ot mért az említett töbörben.
Mint írja a Facebook-bejegyzésében, a következő pár napban az éjszakai órákban a fennsíkon a töbrök mélyén elég jó eséllyel előfordulhatnak újra –25, ideális esetben –30 fokos értékek is. A titok nyitja a szélcsendes időjárás, a hófelszín, a sarkvidéki száraz, hideg levegő, teszi hozzá.3
2021. február 14-én a Bükk-fennsík Nagymező néven ismert területének egyik töbrében minden idők leghidegebb magyarországi hőmérsékletét mérték: -35,5 Celsius-fokot! Mégsem ismerték el az új értéket rekordként, mivel a hivatalos adatok településekre vonatkoznak, és nem nyílt terepre, ahol a szélfaktor, sőt a morfológia, a növényzeti fedettség is befolyásolhatja az eredményt.
A valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet hazánkban 1940. február 16-án Miskolc-Görömbölytapolcán mérték, -35 fokos hideget regisztráltak.
Ha érdekel, hogy hol vannak még különleges fagyzugok és jégszívek az országban, illetve hogyan történik egy karsztfennsíki töbörben kialakuló speciális mikroklímamérés, katt ide!
Az aktuális nagymezői hőmérsékletet ide kattintva tudod megnézni.
A karsztfennsíkok egyik legjellegzetesebb képződménye. Oldódással, ritkán barlangfelszakadással keletkeznek. Közel szabályos tányéralakzatként lehet a legegyszerűbben elképzelni. Persze a valóságban ez nem így van, mert bizony ezt a „mélytányért” az idő vasfoga (nagy idő, kis erő) kikezdi. Idővel a kerekded forma inkább ovális, majd szabálytalan alakot vesz fel, a legmélyebb pontjához általában közel, kisebb lyukakkal, amelyeket víznyelőnek nevezünk. A víznyelők a felszínen leszivárgó, időnként lefolyó víznek a hatására feltöltődnek, elzáródnak. A záró réteg anyaga általában agyag. Az elzáródás után már nincs közvetlen kapcsolat a töbrök alatt rendszeresen kialakuló barlangokkal. A töbör azonban önálló vízgyűjtőként továbbra is a hulló csapadéknak a vízgyűjtője marad. A szivárgó víz a felszínt oldja, és a napsugárzással együtt alakítja. A töbrök jelenkori alakját a pliocénban a csapadék és a hőmérsékleti anomáliák alakították, azok maradványai, a mai napig fejlődnek.
