A fagyok még csak most jönnek, egyes helyeken azonban már találkozhatunk egy-egy kósza hóvirág- vagy tőzikefolttal. De mire fel ez a nagy sietség?
Az utóbbi években egyre többször fordul elő, hogy egyes növények ősszel vagy akár a tél közepén kezdenek el virítani, és a január végi, február eleji virágzás sem szokatlan. A hóvirág és a tavaszi tőzike idén már most kidugta a fejét jó néhány Zala megyei helyszínen, egyelőre foltokban – tudjuk meg a Zala megyei hírportálról. Többek között a Kerka-patak mentén Ramocsától Muraszemenyéig, illetve Kányavárnál, Lispeszentadorjánnál, Barlahidánál és Zalalövőnél is lehet velük találkozni.
Hóvirág
A jelenségre a magyarázat nem más, mint az eddigi enyhe tél: logikus, hogy a felmelegedés hatására a tavaszi virágok kidugják a fejüket a földből. Tömeges virágzásra azért nem kell számítani, a lehűlés hatására ugyanis abbamarad a növény fejlődése (csütörtöktől pedig hidegbetörésre számíthatunk).
A tavaszi tőzike (Leucojum vernum) és a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) egyaránt jellegzetes nőnapi virágokként élnek a köztudatban, és bár ma már nem pont március 8-án tartanak a virágzásuk csúcsán, többnyire még akkor is találkozhatunk velük (persze, leszedni őket tilos). A két növény eléggé hasonlít egymásra, de míg a tőzikének szélesebb a bókoló virága, a lepellevelek csúcsán pedig zöld vagy sárgás foltok találhatók, addig a hóvirág külső lepellevelei fehérek, a kicsípett csúcsú, szintén fehér alapszínű belsők pedig zöld rajzolatot viselnek.
Tavaszi tőzike
A tavaszi tőzike egy hagymás évelő, amely 10-30 cm magasra nő meg. Az egyszikűek osztályába, a spárgavirágúak rendjébe és az amarilliszfélék családjába tartozik. Gyertyános-tölgyesekben, ligeterdőkben, bükkösökben, nedves réteken találkozhatunk vele. Magyarországon a Bakonyban, a Bakonyalján, a Keszthelyi- és a Kőszegi-hegységben, a Kemenesháton, a Vend-vidéken, a Hetés és a Göcsej területén, a Zalai-dombvidéken, Belső- és Külső-Somogyban, a Kis-Alföldön, a Mezőföldön, a Bodrogközben és a Szatmár-Beregi-síkon fordul elő. Híres tőzikés kirándulóhely a Csáfordjánosfai-erdő, ahol mi is jártunk két évvel ezelőtt. A kikeleti hóvirág hazánkban a középhegységekben és a Dunántúlon igen gyakori, az Alföldön azonban csak szórványos az előfordulása. Mindkét növény védett, előbbi természetvédelmi értéke 5000 Ft, utóbbié 10 000 Ft.
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság megalakulásának 25. évfordulója alkalmából mindenkit természetvédelmi játékra invitál. Töltsd le a „Hol virág? – Hóvirág!” applikációt, és adj hírt február 8. és április 17. között a hóvirág előfordulási helyeiről és mennyiségéről. A cél, hogy kiderüljön, hol van szükség valamilyen intézkedésre a növény védelme érdekében. Persze, csak a természetes környezetükben felfedezhető hóvirágokra gondolnak – a kertekben, parkokban nyíló példányok nem számítanak. A nemzetipark-igazgatóság fotóalbumot és családi belépőket sorsol ki az Abaligeti-barlangba és az Ős-Dráva Látogatóközpontba a hóvirágfelderítők között.
