Európa egyik eldugott szeglete, ahol a hétköznapok még követik a természet ritmusát, és az élet nem kapcsolt fékevesztett tempóra. Mindehhez páratlan díszletet szolgáltatnak a gyönyörű hegyek, a mesebeli falvak és a karcsú tornyú fatemplomok.
A történelmi Máramaros ma már két országhoz, Ukrajnához és Romániához tartozik. A határt jelentő Tisza déli oldalán piciny falvak sorakoznak, melyekben még megőrződött a régi, falusi életmód. Mindez nem skanzenszerű hagyományőrzés, hanem tényleg a hétköznapi valóság. Képes összeállítás egy mesebeli vidékről.
Jellegzetes máramarosi tájkép a Gutin hegyeivel és az elmaradhatatlan szénaboglyákkal. Máramaros egyre népszerűbb a nyugati turisták körében, akik merőben más ritmusú élettel találkozhatnak itt. A felgyorsult 21. század még szerencsére csak fékezett tempóban jelentkezik.
Máramaros tele van almafával, nemcsak a kertekben, de az utak mentén, a temetőkben, a templomkertekben is sokat látni, melyek ottjárttunkor rogyadoztak a gyümölcsöktől. A termés java cefrébe kerül, és ősz végére pálinka lesz belőle.
Utunk során több fatemplomot is felkerestünk, melyek az UNESCO-világörökség védnöksége alá tartoznak. Megtalálni azonban ennek ellenére sem mindig könnyű azokat. Deszében például egy öreg néni vezetett el bennünket a temetőben álló templomhoz, ehhez hasonló kis utcácskákon keresztül. Érteni nem nagyon érettük egymást, még szerencse, hogy az UNESCO minden nyelven ugyanazt jelenti.
Az állattartásnak ma is nagy jelentősége van a máramarosi falvakban. Szinte minden háznál tartanak szarvasmarhát vagy kecskét. Az állatokat reggel kihajtják a legelőre, este pedig minden szarvasmarha szépen hazatalál a saját „lakhelyére”.
1940-ben, a második bécsi döntéssel Máramaros néhány évre visszakerült Magyarországhoz. Az idősebbek még beszélnek pár szót magyarul. Ez a deszei néni már csak két kifejezésre emlékezett. „Jó lány”, „szép lány” mondta nekünk, mikor megtudta, honnan jöttünk.
Utazásunk során szállásunk Brébben volt. A kis falunak óriási, messzire látszó kőtemploma mellett egy kis fatemploma is van. Bréb nevét Károly herceg tette ismertté, aki anyagilag is segítette a települést, és néhány éve járt is itt.
Bréb a Gutin-hegység jelképének számító Kakastaréj lábánál fekszik. A csipkézett gerincű szikla egy egykori vulkán peremének maradványa, amit a külső erők munkája formált ilyen különlegessé.
Házigazdáink, Maria, és anyósa, akik a család hagyományos, régi parasztházának tornácán állnak. A házban ma már a vendégeik szállhatnak meg, autentikus máramarosi díszletek között.
A máramarosi parasztházak jellegzetes tartozéka a köcsögfa, melyre itt színes fazekakat és lábasokat akasztanak.
Jellegeztes utcakép Brében. Máramarosban a fő építőanyag a fa, melynek megmunkálását a századok alatt mesteri szintre fejlesztették, és egy egyszerű ólajtóra is gyönyörű faragásokat készítettek.
A máramarosi népművészetet az élénk színek, a feltűnő virágminták, az intenzív, erőteljes formák jellemzik. Aki szeretne, egy ilyen hagyományos szobában is megszállhat, ahol majdnem minden olyan, mint egykor. Kivéve a villanyfényt és a szomszédos fürdőszobát.
A máramarosi falusi házak falain ma is látni vallási témájú képeket, melyekhez mindig jár egy hímzett kendő is.
Régi zsindelytetős faház Brébben. A faluban sok faházat látni még ma is, de egyre több kőház is épül, melyek komfortosabbak, de kevésbé szépek.
Máramaros legszebb falvai a Mára és az Iza folyók völgyében találhatók. A környék két legnagyobb városa Máramarossziget és Nagybánya. Ez utóbbi nem a történelmi Máramaros része, a mai román megyerendszer kialakítása során lett megyeszékhely.
Az Iza völgyében fekvő Barcánfalvának két nevezetessége is van. Az egyik az 1700-as évekből származó ortodox fatemplom, a másik az 1990-es években épült kolostora, mely a máramarosi vallási élet fontos központja.
Egy átlagos hétköznap reggel Máramarosban.
A máramarosi hegyekben remek túrákat tehetünk. Az egyik legnépszerűbb célpont a Gutin-hegységben található Kakastaréj orma, ahová Brébből 2-3 óra alatt lehet felérni. Nagybányáról szintén klassz túrákat lehet tenni nemcsak a Gutinba, de a Lápos-hegységbe, a Rozsályra és a Kőhátra is.
Itt már Koltó és Kővárhosszúfalu között járunk, leereszkedtünk a hegyekből, velünk együtt a lovak is hazafelé tartanak. Míg azonban ránk még várt pár száz kilométer, ők csak a közeli tanyáig bandukoltak.
Máramarosszigeti csendélet, békésen pihenő kóbor kutyákkal.
A Máramarossziget közelében található Szaplonca legfőbb nevezetessége a Vidám temető. A fejfák naív festményei az elhunyt életéből vett, olykor ironikus jelenteket ábrázolnak. A temető temploma jelentős átalakuláson megy át, miután a görögkatolikusoktól az ortodox egyházhoz került. Az aranyozott külső faldíszítések kissé szokatlanok a mi szemünknek.
Máramarosi túránkról hosszabb beszámolót olvashattok a Turista Magazin novemberi számában, a fatemplomokat pedig egy következő képes összeállításunkban mutatjuk be.
Máramarosszigetről és a szaploncai Vidám temetőről itt, Nagybányáról pedig itt írtunk.
A NOVEMBERI SZÁMUNKAT ITT TUDOD ONLINE MEGRENDELNI, ELŐFIZETNI PEDIG ITT TUDSZ RÁNK.
Kapcsolódó cikkeink:
A Máramarosi-havasok tiszta vadnyugat
Teleki Sándor nyomában Koltótól Nagybányáig
Nagybánya - Az ásító templomtól az égigérő toronyig
Máramarosszigettől a szaploncai Vidám temetőig
