Legalábbis a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság területén, ahol már február elején napvilágot láttak az első tojások, ami még a megszokottnál is koraibb. Tudod, melyik fajról van szó?
A rétisasok decemberben tatarozzák vagy építik a fészket, év elején pedig már nagyban buzgólkodnak az utódgyártáson. A tojó lerakja 1-3 tojását, jellemzően februárban, és 38 napig kotlik rajtuk. Március közepe-végefelé előbújnak a kis rétisasok. A Hortobágyi Nemzeti Park pusztáin még hideg északi szél fúj, és a legtöbb madár a melegebb időre vár, de a rétisasok már javában költenek és fiókát nevelnek – meséli a nemzetipark-igazgatóság a Facebook-oldalán. A térségben idén a szokottnál mintegy 10 nappal korábban tojták az első tojásaikat a rétisasok, amiben valószínűleg a február eleji enyhe idő játszhatott szerepet.
A rétisas (Haliaeetus albicilla) hazánkban fokozottan védett (természetvédelmi értéke 1 millió forint), de nemcsak emiatt különleges, hanem azért is, mert a legnagyobb európai sasként tartjuk számon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület legfrissebb adatai szerint a faj hazai fészkelőállománya 260-270 pár körül mozog, ám sajnos még mindig veszélyben van. A populáció 70-es évekbeli megcsappanását a mérgezések és az élőhelyek elvesztése okozta, ami továbbra is megoldandó feladat a természetvédelem számára.
Már a költés alatt a hím eteti a tojót, és később is legtöbbször a mamájuk őrzi fiókákat, akiket a szülők sosem hagynak magukra. Az újabb generáció három hónapot tölt a fészekben, csak ezután repül ki. A faj vízimadarakkal, kisemlősökkel és halakkal táplálkozik, de dögöket is elfogyaszt.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
