Bár a nagyvárosokban nem tud úgy kibontakozni a tavasz, mint kint, a természetben, de azért márciustól Budapest egyes részein is elképesztő színek, formák és illatok fogadják a virágok kedvelőit. Néhány helyszínt mi is felkerestünk, hogy első kézből adhassunk pár tuti virágnéző tippet.
- Mátyásföldi magnóliák
A Budapest 16. kerületében található Mátyásföld tavasszal még a szokásosnál is szebb, ugyanis ilyenkor, március végén, április elején virágoznak a magnóliák. Több utcában is láthatjuk ezeket a különleges fákat, de talán a legszebbek egy Táncsics utcai kertben állnak. A két hatalmas fa közül az egyik rózsaszín, a másik fehér virágokkal van tele, és nincsenek rá szavak, mennyire gyönyörűek.
A két legszebb és legnagyobb fa a Táncsics úton
A liliomfaféléknek 200 faja van, ezek főleg a trópusi, szubtrópusi területeken elterjedtek. Dél- és Kelet-Ázsiában, Észak-Amerika atlanti partvidékén, Dél-Amerika északi partvidékén élnek. Érdekes, hogy egy nagyon ősi növénycsoportról van szó, számos ősi jelleggel, például a virág felépítésében.
Érdemes március második felében erre sétálni, főleg a Táncsics, Mészáros József, Petúnia, illetve Imre utcán, mert tényleg szemet gyönyörködtető a látvány.
- Panorámás tavaszélmény a Gellért-hegyen
Aki a tavaszt keresi a városban, annak a Gellért-hegyen mindenképpen érdemes sétát tennie. Bár a hegy legtöbbet fotózott, már-már ikonikussá vált mandulafája a Szabadság-híd felett lassan elvirágzik, azért még most is sokan fotózzák.
A Gellért-hegy híres mandulafája most már elvirágzóban van
A Gellért-hegyen persze évszaktól függetlenül jó sétálgatni, de ebben az időszakban, amikor a hegy tele vannak virágokkal, mindenhonnan madárdal szól, a vadszilvák fehér bokrai pedig olyanok, mint hatalmas vattacukrok a zöld fűben, szóval ilyenkor különösen léleknyugtató itt egy séta.
Kora tavaszi hangulat a Gellért-hegyen
A tisztások tele vannak virágokkal, egyik helyen gyöngyikék lila tengerét látni, az árnyékban salátaboglárkák sárgállnak, máshol piros árvacsalánok és bájos veronikák díszítik a zöld füvet.
Gyöngyikék lilája, a fűz zöldje
- A Budai Arborétum márciusban is gyönyörű
Ha már a Gellért-hegyen járunk, ne hagyjuk ki a hegy lábánál található Budai Arborétumot, amely egy igazi kis oázis a nyüzsgő város közepén. A területet a Villányi út osztja ketté az Alsó-és a Felső-kertre. Hajdan itt szőlőt termesztettek, nem véletlen, hogy épp itt működött egy vincellériskola is. A 19. század végén pusztító filoxéravész után már nem telepítették újra szőlőket, hanem áttértek a kertészképzésre.
A Budai Arborétum több pontján is virágoznak a tulipánok
Az arborétum fáinak telepítését a 19. század végén kezdték meg, némelyik egyed 100 évesnél is idősebb. Ez az ország egyik fajokban leggazdagabb arborétuma; csaknem 2000 fás szárú dísznövényfajt és fajtát, több száz hagymás virágot és 250 egyéb dísznövényt láthatunk itt.
Minden út szépségekhez vezet
Március végén a gyümölcsfák virágoznak, az aranycserjék (vagy ahogy mifelénk mondják, aranyesők) sárgállanak mindenfelé, az ágyásokban tulipánok, nárciszok, a bejárat közelében álló hatalmas hársfa alatt pedig odvas keltikék díszlenek. Itt már az egyik legkorábban nyíló japáncseresznye, a higan-díszcserje is tündököl, de a kert legnagyobb japáncseresznyéi még csak most ébredeznek, egyelőre rájuk még várni kell.
- Rózsaszín látomás a szürke Kerepesi úton
Március második felében országszerte virágoznak a vérszilvafák is. A gyönyörű fasorokat ilyenkor sokan keresik fel. Budapesten is van egy szép, hosszú fasor, de nem egy zöldellő parkban, hanem Pest egyik forgalmas útja, a Kerepesi út mentén, az Örs vezért tere és a Pillangó utcai metrómegálló közötti szakaszon.
A Kerepesi út vérszilvafái
A vérszilva a mirabolánnak is hívott cseresznyeszilva, a Prunus cerasifera, amely nemcsak szépsége miatt kedvelt díszfa, de a városok mostoha viszonyait is jól bírja. Ahogy ezt ez a fasor is bizonyítja, amelynek fái még a Kerepesi út szennyezett levegőjét is elviselik.
- Áprilisban jönnek a japáncseresznyék
Ahogy fentebb már szó volt róla, a legkorábban virágzó fajokkal elindult a japáncseresznyék virágzása is. A város legszebb fasorára azonban még várni kell. A budai várban, a Tóth Árpád sétányon található fák egyelőre még csak most kezdenek bimbózni.
Most, március végén még semmi nem látszik az áprilisban várható pompából. Ez a kép tavaly készült.
Április első felében aztán el lehet majd indulni a nagy fővárosi japáncseresznye-körtúrára. A Tóth Árpád sétány mellett ilyenkor érdemes felkeresni a füvészkertet, a zuglói japánkertet és a Budai Arborétumot, ahol szintén vannak szép fák, a Feneketlen-tónál a Szent Imre templom mellett is áll egy egészen gyönyörű példány, és már a Blaha Lujza tér is beállt a sorba, a nemrég ültetett kis fákon ott már van is pár virág.
A füvészkertben az április 15-16-i és 22-23-i hévégén tartják a hagyományos Sakura-ünnepet, amikor japán szokás szerint a virágzó cseresznyefák alatt lehet majd piknikezni, és számos programmal is készülnek majd a szervezők.
A füvészkert cseresznyéi is április közepe táján borulnak majd virágba. Ez a kép sem idei.
- Dél-Buda, a mandulák földje
Utolsó helyszínünk egy kicsit kakukktojás, hisz a mandulafák, mint a tavasz első virágzó fás szárú növényei, most már lassan elvirágoznak, de azért ebben az összeállításban mindenképpen helyet kértek, hogy jelezhessék, aki jövő márciusban Budafokon vagy Budatétényben jár, feltétlenül nézze meg a virágzó mandulafákat, amelyek között gyönyörű, és még mindig virágokkal teli matuzsálemeket is látni.
Ez a mandula-matuzsálem idén is sok virágot hozott.
Dél-Buda, egészen pontosan a főváros 22. kerületében található Budafok és Budatétény híresen nagy mandulatermő vidék, itt tényleg szinte minden háznál van egy vagy több mandulafa. A Tétényi-fennsík éghajlata mérsékelten meleg, száraz, a déli-délkeleti kitettség miatt szubmediterrán vonásokkal, ami kifejezetten kedvező a fagyérzékeny, melegkedvelő mandula számára. Nem véletlen, hogy számos mandulafajta viseli a tétényi nevet, mint például a tétényi bőtermő, amelyből a cukrászok a marcipánt készítik.
Március végén a virágok elnyílnak, a zöld levelek előjönnek
Korábban egyébként a Tétényi-fennsíkon levendulát is termesztettek, amely szintén kedveli a szubmediterrán viszonyokat. Az egykori ültetvény emlékét idézik a ma is látható levendulatövek a Tétényi-fennsík tanösvény mentén.
