Medúzák úszkálnak a Sükösdi tőzegtavakban

Egy horgász fedezte fel a különös lakókat vasárnap a Sükösdi tőzegtó-rendszer egyikében; az édesvízi medúzák (Craspedacusta sowerbyi) nagyon ritkán fordulnak elő hazánkban, ilyen környezetben pedig még sohasem találkozhattunk velük.

Szerző:
MTI
Fotó:
Wikipédia
2015. július 1.

Egy horgász fedezte fel a különös lakókat vasárnap a Sükösdi tőzegtó-rendszer egyikében; az édesvízi medúzák (Craspedacusta sowerbyi) nagyon ritkán fordulnak elő hazánkban, ilyen környezetben pedig még sohasem találkozhattunk velük.

A tógazda, Kiss Ferenc először hitetlenkedve fogadta az esetet. Még akkor is kételkedett, amikor a mintegy 3 hektáros tavon horgászó férfi megmutatta neki a telefonjával készült képeket. Hétfőn minden egyéb tevékenységet félretéve bejárták a tó minden zegét-zugát és több helyen is nagyobb számban látták a felszín közelében úszó medúzákat, volt, ahol 15-20 egyed is úszkált egyszerre.


Keddre azonban sajnos eltűntek az állatok. Kiss Ferenc szerint valószínűleg a víz mélyebb rétegeibe süllyedtek az előző napi szélcsendes, fülledt, párás időjárás után feltámadt szél és megváltozott légnyomás miatt. A szemtanúk úgy vélik, már hosszabb ideje élhetnek itt a különleges állatok, és létszámukból arra következtetnek, valószínűleg szaporodnak is. A víz a rendszer többi tavával is összeköttetésben áll, így feltehetőleg a többi háromban is megjelentek a medúzák.

 


A tógazda felidézte: fantasztikus, felemelő élmény volt megpillantani a körülbelül 2 centiméter átmérőjű, áttetsző, hópehelyhez hasonló formájú, lüktető, lassú mozgású élőlényeket. Hozzátette: bár úgy tudja, eddig példa nélkül áll, hogy Magyarországon ilyen zavaros vízben előfordultak, ám elképzelhetőnek tartja, hogy a medret meleg időben is hűtő tőzegréteg miatt jól érzik itt magukat. Bár a víz nem áttetsző, minősége biztosan megfelelhet a medúzáknak, mert a korábban oda telepített, közismerten rendkívül igényes tokhalak is szépen fejlődnek a tóban, amely viszonylag sekély, átlagosan 2-2,2 méter mélységű, és évtizedekkel ezelőtt tőzegkitermelés után maradt hátra, ám mára vízi növényzet és bedőlt fák szegélyezik.


Az MTA Ökológiai Kutatóközpont DKI Restaurációs- és Állatökológiai Osztály intézeti mérnöke úgy nyilatkozott: a délkelet-ázsiai eredetű, Európában nem őshonos édesvízi medúza megjelenése kiváló vízminőséget jelez, nagy hordalékanyagú vízben nem él meg, így valószínűleg a tőzegből kioldott huminanyagok okozzák csak a Sükösd melletti tavak sötét színét. Közölte: nagyon ritkán, de előfordul, hogy édesvízi medúzák tömegével jelennek meg hazai vizekben, általában bányatavakban vagy folyók holt medrében. Korábban a Mályi-tóban vagy a szigetközi Duna-szakaszon, három évvel ezelőtt pedig a Középbánya-tóban, Salgótarján közelében látták őket.


Jogosan vetődik fel a kérdés: hogyan kerülnek az ázsiai medúzák a magyar tavakba? A szakember szerint a kiszáradt peték a szelek szárnyán érkezhettek hazánkba. Az édesvízi medúzáktól egyébként nem kell tartani, emberre egyáltalán nem ártalmasak. Bár vannak méreganyaggal teli apró csalánsejtjeik, azokkal csak az egysejtűekre jelentenek veszélyt.

 

Cikkajánló