Medvék járnak a Mátrában, de nem kell tőlük tartanunk

Két bocsot kapott lencsevégre a Gortva-Jójárt-kilátónál elhelyezett kamera a múlt héten. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság több medvére vonatkozó bejelentést is kapott az utóbbi napokban, nagy részük téves volt.

Szerző:
TM
Fotó:
Adobe Stock (kiemelt kép - illusztráció)
2020. április 20.

Két bocsot kapott lencsevégre a Gortva-Jójárt-kilátónál elhelyezett kamera a múlt héten. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság több medvére vonatkozó bejelentést is kapott az utóbbi napokban, nagy részük téves volt.

Április 16-án posztolta a Pásztó közelében, a Nyikom-hegyen található Gortva-Jójárt kilátó tulajdonosa azokat a kameracsapdás felvételeket, melyek tanúsága szerint két medvebocs járt a környéken hajnalban. Onnan 600 méterre egy leterített szarvast is találtak. „Ezeket a képeket csak figyelemfelhívásnak tettük ki. Úgy vegyétek, mintha a saját kerítésünkre kiírtuk volna, hogy vigyázz, a kutya harap! Innentől mindenki saját maga dönti el, hogy mit csinál, és mit gondol” – írják.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság másnapi közleménye szerint ugyan több bejelentést is kaptak az elmúlt napokban barna medvével kapcsolatosan a Bükk és a Mátra területéről, a legtöbb esetben kiderült, hogy valójában nem járt a környéken medve. Ezzel szemben a Pásztó külterületén tényleg megfordultak medvék.

A nemzetipark-igazgatóság a cikkében is kiemeli, hogy álhír, mi szerint a medvéket és a farkasokat ők telepítenék be a régióba. „Ezeknek az állatoknak a fokozódó jelenléte a természetes élőhelykeresés eredménye – így az az információ sem helytálló, hogy nyomkövető chippel lennének ellátva.”

A nagyragadozókkal kapcsolatos megfigyeléseket az igazgatóság 30 861 3808-as számán lehet bejelenteni. Kicsi az esélye, hogy medvével vagy farkassal találkozunk, de nem árthat, ha felvértezzünk magunkat azzal kapcsolatban, mi a teendő, ha összefutunk velük. A szabad természetben a medvék ugyanúgy tartanak az embertől, mint amennyire az ember megijedhet a tőlük. Csak „szorult” helyzetben, vagy a bocsokat védve mutathatnak támadó magatartást – szögezik le. A nemzetipark-igazgatóság szerint még mindig rengeteg a tévhit ezzel kapcsolatban, úgyhogy most újra összeszedték a legfontosabb dolgokat:

  • A medvét ne csalogassuk magunkhoz semmilyen módon, kerüljük el. Ne barátkozzunk vele, akkor sem, ha bocs, mert nagy valószínűséggel a közelben van az anyja.
  • Azokon a helyeken, ahol nagyragadozók előfordulhatnak, célszerű zártan kezelni a kommunális hulladékot, hogy a szemetet ne tekinthessék táplálékforrásnak.
  • Ha erdőben járunk, és úgy gondoljuk, hogy a medve bármikor felbukkanhat, keltsünk magunk körül zajt (pl. fütyülés). Nagyobb társaság esetén kisebb a támadás veszélye.
  • Ha mégis medvével találkozunk, de az állat nem vett észre minket, lehetőleg feltűnés nélkül, halkan azonnal távozzunk a helyszínről. Ha a medve észrevesz, ne próbáljuk elzavarni kövekkel vagy bármi mással. Autós találkozás esetén tilos elhagyni a járművet.
  • Ne etessük, közelről ne fényképezzük a medvét.
  • Ha a medve közeledni próbál, hagyjuk ott a magunkkal vitt élelmet egy helyen, és lassan, figyelemmel kísérve az állatot, távolodjunk el a környékről.
  • Ne nézzünk a medve szemébe, ez agresszivitást válthat ki, ugyanakkor ne fordítsunk hátat az állatnak. Ha a medve két lábra áll, őrizzük meg nyugalmunkat, ez még nem jelent kimondottan támadási jelet, lehet, hogy csupán a terepet fürkészi.
  • Ha a medve közel merészkedik, ne provokáljuk, és ne tegyünk hirtelen mozdulatokat.
  • Kutyasétáltatás, kutyával való vadászat esetén is veszélyes helyzet alakulhat ki, ha a medve elől menekülő kutya a gazdához fog visszafutni – akár az őt követő állat kíséretében.
  • Ha sátrazunk: az erős illatú élelmiszereket ne a sátorban tároljuk. Éjszakára célszerű a sátortól távolabb, fára, a medve által hozzáférhetetlen helyre tenni.

Forrás: bnpi.hu, Gortva Birtok Facebook

Cikkajánló