Ahogy ígértük, itt az újabb állatos szobrokról készült válogatásunk, amelyben találkozhattok többek között Fekete István Bogáncs kutyájával, Várpalota idegekkel játszó macskájával, egy nagyra nőtt medveállatkával, de Pom Pom is vár minket egy szép hosszú ágon.
Igyekeztünk most is tíz valamilyen szempontból érdekes állatos szobrot összegyűjteni nektek, amelyhez ezúttal is a kozterkep.hu oldalt hívtuk segítségül. Ha még nem láttátok volna, az első válogatásunkat ide kattintva pótolhatjátok.
Persze tudjuk, hogy még rengeteg helyes, szép, vicces vagy fura állatos szobrot lehet fellelni az országban, így arra bíztatunk titeket, hogy járjatok nyitott szemmel. Ha pedig van már kedvencetek, akkor azt osszátok meg velünk kommentben. De most lássuk, hogy melyik tíz „állati” szobrot néztük ki nektek a második válogatásunkba.
Bogáncs, a pumi
Ki ne ismerné Fekete István mesefiguráit, amelyeket a természet élőlényeiből ihletve elevenített meg. Lutra, Kele, Hú, Vuk mellett Bogáncs, a pumi is ott áll az ajkai Csónakázó-tó szigetén Fekete István mellszobra mellett.
Bogáncs és mögötte Fekete István mellszobra
Bogáncs, a terelőkutya történetét egy önálló regényben írta meg Fekete István: a nyájat terelő pumi egy napon elcsatangol az öreg juhász mellől, és új kalandokba keveredik, még cirkuszi mutatványosokkal is összehozza a sors, de végül csak visszatalál szeretett gazdájához. Az író kedvenc állatait, így Bogáncs szobrát is, Samu Katalin formázta meg, amelynek köszönhetően egy igazi meseszigetté vált ez a hely Ajkán, amit egészen pontosan itt találtok.
Kifordított bundakesztyű?
És ha már a meséknél tartunk, akkor nem hagyhatjuk ki Csukás István egyik legnépszerűbb figuráját. Szándékosan nem állatnak nevezzük, ugyanis a mai napig nem derült ki, milyen lény is pontosan Pom Pom. Ami biztos, hogy ha úgy gondolja, akkor átalakulhat, és lehet belőle „paróka, szobafestő pemzli, egyujjas kifordított bundakesztyű vagy papucs orrán pamutbojt is”.
Pom Pomot és a fát, amin ücsörög Pintér Attila és Rajcsók Attila alkotta
Mindenesetre mi Kisújszálláson találtunk rá Pom Pomra a Kossuth Lajos Általános Iskolával szemközti parkban, ahol a mese szerint egy ágon csücsülve várja Picurt, az iskolás kislányt, legjobb barátját. Nem véletlenül kapott szobrot itt, hiszen Csukás István Kisújszálláson született, ahol egyébként épp bagolylesen voltunk, amikor Pom Pomra akadtunk. És ha már valamilyen állathoz kéne hasonlítani, szerintünk olyan, mint egy fán nappalozó bagoly. Pom Pom itt vár titeket is, hogy megnézzétek.
Idegekkel játszó macska
Egy óriási macska próbál beleolvadni környezetébe egy várpalotai buszmegállóban, a Tési-dombi lakótelep szélén.
A „kis” cicus inkább hasonlít egy nagymacskára
Hatalmas, majdnem ember nagyságú fejével azonban esélytelen, hogy alföldi fekete párduc rokonához hasonlóan eltűnjön, sőt, már több mint negyven éve kapaszkodik itt a gyerekek nagy örömére. A buszra váró apróságok előszeretettel másznak rá, amit talán a készítője, Gyulavári Pál is sejthetett előre, így alkotásának a Játszó macska címet adta.
Riogatásra is alkalmas macskatekintet
Bár a szobrot elnézve az nem igazán derül ki, hogy a macska pontosan mivel is játszik, de talán az idegekkel, mert azt el tudjuk képzelni, ha egy gyengébb idegzetű, gyanútlan látogató téved erre sötétben, akkor igen csak frászt kaphat ettől az óriási macskafejtől.
Az egymilliméteres medve
Nos, talán az egyik legfurább állatka szobra található a veszprémi várnegyedben, a turisztikai központ udvarában. Ez a fura lény egy medveállatka, annak is a sokszorosan felnagyított mása.
Sokan talán nem is hallottak még róla, pedig tényleg létezik a medveállatka
Több mint ezer faja él a világon, csak épp annyira picik, hogy észre se vesszük őket. Többségük a fél millimétert sem éri el, a legnagyobbak maximum másfél milliméteresek lehetnek. Ellenben igen szívósak. Nem véletlen, hogy a 2015-ben felavatott szobor készítője, Martin Henrik, a Kísérleti űrlény nevet adta címvariánsnak, ugyanis a medveállatkák képesek felfüggeszteni élettevékenységüket.
Így a világűrben ők az egyedüli lények, amelyek minden technikai segítség nélkül kibírják az élettel összeegyeztethetetlen körülményeket.
Egy múzeumi példány állítólag 120 évvel a gyűjtés után kelt életre. De persze ők is jobban szeretik a kellemes környezetet, így leginkább a mohaerdőkben érzik jól magukat. Ja, és hogy miért medve? Mert a mozgásuk olyan lomha, mackószerű. Az óriásira nőtt medveállatkát itt találjátok.
Ez meg mi a …?
Rossz az, aki rosszra gondol, de azért lássuk be, elég érdekesre sikeredett ez a teknősszobor.
Mi kérünk elnézést...
Ezt a „megmosolyogtató” alkotást a Fővárosi Állat- és Növénykertben csodálhatjuk meg, mégpedig egy ivókút tetején.
Így már érthető, miért lógatja úgy a fejét szegény teknős, ugyanis szomjas
De félre a gúnyos hangnemmel, a sok ilyen olyan állat mellett simán elfér ez a szobor is. A Görög teknős-ivókút egyébként Thury Levente munkája, és az állatkertben a Pálmaház előtti parkban keressétek.
Római kori őz
Szintén egy ivókút tetejére került 2015-ben ez a kecses őzszobor Hévíz egregyi városrészében. A formája alapján gyanakodhatunk, hogy komoly történelmi múltja lehet.
Nem a mai korban álmodták meg, az biztos!
Az őz származására a 2016-ban megnyílt Egregyi Múzeumban derül fény, ahol egy római korból megmaradt aprócska őzfigura is látható. Erről mintázta meg az ivókút tetején látható hasonmását Farkas Ferenc szobrász. Az eredeti bronzfigura funkciójára még nem jöttek rá, lehetett gyerekjáték, de sírba helyezett totemállat is. Az őzes ivókutat a múzeum mellett, egészen pontosan itt találjátok.
Az élethűség szobra
Talán az egyik legélethűbb alkotásban gyönyörködhetnek a vésztői lakosok, és az arra járó turisták. Borbás Márton 2014-en felavatott gémszobra ugyanis nemcsak a madár megformázásában brillírozott, hanem a gémfélék táplálékszerző mozzanatát is elég pontosan adja vissza.
A lenyűgöző bronzból készült gém egy szökőkút közepén található
A szökőkút vízsugarának mozgását is remekül kitalálták, mert úgy tűnik, mintha épp az imént csapott volna le a gém és kapta ki zsákmányát a vízből. Már csak azt nem tudjuk eldönteni, hogy milyen gémről van szó. Az itt látható 2015-ben készült képen a szárnyakon kívül még látszik a bronz anyagának színe, így leginkább a vörös gémre hajaz. De mára már az egész szobortest beszürkült, így most már inkább egy szürke gém halászik Vésztő központjában, egészen pontosan itt.
A gyerekbarát vadkan
Nagyvadakról készült talán a legtöbb állatos szobor hazánkban, így nem maradhat ki a vaddisznó sem. Mi most egy elég jól sikerült példányt mutatunk nektek, amely a móri Lamberg-kastély parkjában figyel.
Sötétben nem szívesen találkoznánk egy ilyenforma vadkannal
Dorogi János szobra hitelesen hozza egy vaddisznó tekintélyét, a robosztus alkotás azonban nem rémíti meg a gyerekeket, előszeretettel simogatják, és lovagolnak rajta. A vadkant itt nézhetitek meg élőben.
Potyka
Mi más tátoghatna egy frissen megnyílt Halmúzeum előtt, mint egy halszobor. Beretvás Csanád szobrászművész pontyszobrát egy a múzeum udvarán megmaradt és elrepedt sóskúti homokkőtömbből formázta, és szerintünk nagyon jól sikerült.
A horgászok is szívesen kifognának egy ilyen szép példányt
Az alkotó nem akart anatómiailag élethű pontyot készíteni, de mesefigurát sem, hanem egy a kettő közötti halábrázolást szeretett volna megvalósítani.
A végeredmény pedig egy nagyon hiteles pontyszobor lett, sőt, a hal élőhelyét is jól visszaadja az alkotás.
A szobor tövénél elhelyezett kövek, a folyó medrében lévő folyami kavicsokat jeleníti meg, a halat tartó oszlopra pedig a Ráckevét átszelő Ráckevei-Soroksári-Dunában is megtalálható őshonos hínárnövényzetet faragta, amelyek a mederben gyökerezve ringatóznak a vízben.
A ráckevei Halmúzeum 2022. júliusában nyitotta meg kapuit, és bár most épp téli szünetet tartanak, a március 3-ai újranyitásig a pontyszobrot meg tudjátok nézni az épület előtt. A Potykát itt találjátok.
Miniatűr jelkép
A legismertebb miniszobormester a kárpátaljai származású Kolodko Mihály, akinek már rengeteg alkotása lelhető fel Budapesten. Mi most mégsem tőle mutatunk egy miniszobrot, ugyanis azt már kevesebben tudják, hogy mások is alkotnak ilyen apróságokat. Például az egyik budai bevásárlóközpont előtt avatták fel 2022 nyarán ezt a helyes corgit ábrázoló szobrot, amely Plank Antal munkája.
Apró cukiság
A corgi nem egy elterjedt kutyafajta Magyarországon, sokan talán csak tavaly szeptemberben hallottak róla először, II. Erzsébet halála után. Ugyanis az angol királynő rajongott a corgikért, hetvenéves uralkodása alatt harminc ilyen fajtájú kutyája volt.
Egy kis segítség a corgi megtalálásához
De visszatérve a mini corgira, ennek az apró műalkotásnak jelképes szerepe is van. A bevásárlóközpont ugyanis minden júniusban kutyabarát hónapot tart, kutyafelvonulással és jótékonysági rendezvénnyel. A tavaly nyáron felavatott corgi pedig ennek a fesztiválnak lett a jelképe, amit egészen pontosan itt találtok.
+ 1
Bár azt írtuk, hogy Kolodko „mestert” kihagyjuk a listánkról, de mivel pár napja helyezte ki legújabb alkotását, amelyen Vuk szerepel, így nem lenne fair vele szemben. A legújabb remekművet ebben a cikkünkben nézhetitek meg, korábban nálunk is megjelent szobrait pedig itt, de interjút is készítettünk már Kolodko Mihállyal, azt pedig itt olvashatjátok.
