A lila virágú borzas lent májustól júliusig száraz sztyepréteken, irtásszéleken, száraz tölgyesekben, valamint homokpusztákon pillanthatjuk meg.
Mint ahogyan arról korábban beszámoltunk, az Év Vadvirága címet 2023-ban a borzas len (Linum hirsutum) nyerte. A szerény kinézetű, mészkedvelő növény hazánkban a Tiszántúl kivételével sok helyen előfordul: az Északi-középhegységben és a Duna–Tisza közén gyakoribb, az ország nyugati részén ritkábbnak mondható. Az 50–80 cm magas, felegyenesedő szárú évelő növény virágai álfüzért alkotnak, bennük pedig 5 liláskék – a klasszikus lenkéknél lilásabb – szirom található, melyek 15–20 mm hosszúak. A borzas len május és július között virágzik. A hazai kék virágú lenfajoktól könnyen elkülöníthető, mivel csak ennél mirigyes a csészelevél széle, illetve a szára is csak ennek szőrös, innen ered magyar és tudományos nevében szereplő borzas (hirsutum) fajnév. Kelet- és Közép-Európában elterjedt faj, mely kelet felé a Kaukázusig, délen a Kaszpi-tengerig fordul elő.
A borzas len hazánkban 1993 óta védett, természetvédelmi értéke 5000 forint.


Több kék virágú lenfaj él Magyarországon, melyekkel esetleg összetéveszthető. Az évelő len és a korábban virágzó hegyi len csészecimpái mirigytelen szélűek, leveleik keskeny-lándzsásak, illetve szálas-lándzsásak. A termesztett és néha elvaduló kopasz házi len kevés virágú, toktermése éretten is zárt.