Egyre nagyobb számban bukkannak fel vaddisznók, rókák, szarvasok a balatoni településeken és nagyobb károkat, esetenként veszélyhelyzeteket okoznak, így most a Balatoni Szövetség (BSz) tervet dolgozott ki a probléma kezelésére.
Gyenesdiáson az elmúlt két évben 62 vaddisznót gyűjtöttek be a zagyterekről, Fonyódon az elmúlt másfél évben 20 rókacsapdát helyeztek ki, amivel 46 állatot fogtak be és szállítottak el a vadászok. Balatonőszödön az egyik utcába bejáró szarvascsapatok okoznak riadalmat és károkat. Révfülöpön 3 őzet, 2 szarvast, 28 vaddisznót gyűjtöttek be az utóbbi időben. Három délnyugat-balatoni kistelepülésen a rókák mellett aranysakálok és dolmányos varjak kilövésére is kértek már engedélyt, amelybe a sportvadászok is besegítettek. Örvényesnél a kutyasétáltatás vált veszélyessé bizonyos helyeken a vaddisznók miatt, a közúton járkáló vadak pedig járművekben is okoztak már kárt. Legjellemzőbb vadkár a konyhakertek, gyepek feltúrása, kerítések megrongálása, gyümölcsösök tönkretétele, a termés elpusztítása, hulladékgyűjtők dézsmálása, rongálása.
Vadvédelem
Valójában országos szintű problémáról van szó, amely a kiemelt üdülőkörzetben azért jelentkezik hatványozottabban, mert vízparti, természetközeli településekről van szó, ahol a belterületek is kedvező életteret nyújthatnak a vadon élő állatoknak. A lakott területekre bejáró vadak az esetenkénti tetemes vadkárokon kívül veszélyhelyzeteket teremthetnek, riadalmat okoznak, illetve egészségügyi kockázatot is jelenthetnek.
(Képünk illusztráció)
A szövetség szakmai fórumokat szervezett az elmúlt két hónapban, melyeken a települések vezetői, az illetékes hatóságok, vadásztársaságok, a vadászkamara, valamint a témával foglalkozó szakemberek, kutatók vettek részt. A helyzet javításáért több mindent lehetne tenni: a legfontosabb a belterületi vadgazdálkodás jogi hátterének megteremtése, illetve a belterületeken felbukkanó vad tulajdonviszonyának meghatározása lenne. A polgári törvénykönyv szerint a belterületi vadkárok megtérítése annak a vadásztársaságnak a feladata, amelynek a területéről a vad a településre tévedt, ezt azonban sokszor nehéz kideríteni.
Vaddisznó járt a környéken
A lakott területekre tévedt vadak kezelése azért is nehézkes, mert a vadászatra jogosultak csak a számukra kijelölt vadászterületen gazdálkodhatnak, amelyeknek nem részei a belterületek, a lakott területeken elejtett, befogott vadak elszállítása pedig lopásnak számít. Veszélyhelyzet esetén kiadhatnak egyedi kilövési engedélyeket, mint ahogy nemrégiben Veresegyházhoz is történt, de a BSz úgy gondolja, ez túl veszélyes megoldás lakott területeken. Egy olyan vadvédelmi szolgálatot szeretnének létrehozni, amely abban segíthetne, hogy a településeken a jövőben csak élve lehessen befogni a vadat.
Meghatározták azt is, kinek milyen felelőssége, szerepe van a vadprobléma enyhítésében. A vadásztársaságoknak a vadállomány túlzott elszaporodása ellen kell tenniük, a vízügy a nádaratás nagyobb területekre történő kiterjesztésével segíthet, a hegyközségeknek az elhanyagolt szőlők tulajdonosait, az önkormányzatoknak - szükség esetén új helyi rendeltek alkotásával - az elhanyagolt ingatlanok tulajdonosait kell rábírniuk a területik rendbetételére. A lakossággal, üdülőtulajdonosokkal pedig meg kell értetni, miért ne etessék a vadakat, és miért ne nyújtsanak búvóhelyeket számukra.
A balatoni önkormányzatokat tömörítő szövetség elnöke közölte, a napokban továbbították a levelüket Fazekas Sándor földművelésügyi miniszternek, amelyben hiánypótló jogalkotást és vadvédelmi szolgálat létrehozását kérték.
Kapcsolódó cikkeink:
Június végéig belterületen is vadászhatnak Veresegyházon
Terepjáró gázolt el egy szarvast az M5-ön
A vadászat negatív megítélésén változtatnának az új tanösvénnyel
A legtöbb helyen lelőhetik kedvenceinket
