Az uráli bagoly hegyvidéki faj, ezért nagyon meglepődtek Bács-Kiskun megyei megjelenésén. Sajnos megsérült a szárnya, és csak napok múlva lehet megmondani, szabadon lehet-e engedni.
Az áramütött bagoly november 6-án került kézre Baja mellett. A madarat egy helyi vadász találta egy középfeszültségű vezetékszakasz közelében, végül a Szegedi Vadasparkba került. Ott kiderült, hogy az egészségi állapota „kielégítő”, de a szárnya sérült. Még 5-8 nap, és látni lehet majd, felépülhet-e annyira, hogy szabadon engedjék a gyógyulása után.
Ezelőtt még sosem fordult elő bizonyítottan a faj a megyében, most is valószínűleg egy fiatalabb, kóborló példányról lehet szó. Az uráli bagoly eredendően középhegységi erdőkben fészkel, nálunk elsősorban a Zemplénben, a Bükkben és a Mátrában, olyan helyeken, ahol sok az öreg, odvas fa és persze az erdei rágcsáló. Ma Magyarországon kb. 160-280 pár él. „Március-május között, aki hegyvidéki öreg erdőben kirándul és bagolyfiókát talál a földön, jobban jár, ha minél előbb elmegy a helyszínről, elkerülve egy váratlan uráli bagolytámadást” – írja róla a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság.
Az uráli bagoly hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. A második legnagyobb hazai bagolyfaj az uhu után. Tollfülei nincsenek. Hasonlít a macskabagolyra, de nagyobb nála. Testhossza 50-59 cm, szárnyfesztávolsága 110-125 cm, testsúlya kb. 1 kg. Kerek fejű, a szeme fekete, az arca világos szürkésbarna, a csőre sárga vagy narancsszínű.
Az áramütések a mai napig veszélyeztetik a madarakat, bár léteznek törekvések a probléma kiküszöbölésére. Az MVM Démász Áramhálózati Kft. technológusai madárvédelem területén évek óta együttműködnek a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósággal. Az elmúlt években több szakaszon is végeztek már madárbarát beavatkozásokat, ugyanakkor még sok vár átalakításra – számolnak be róla.
