Először sikerült gyűrűzni Magyarországon ezt a különleges szépségű partimadarat.
Korábban még soha nem sikerült gyűrűzni Magyarországon ezt a hazánkban ritkán előforduló, kecses partimadarat, a terekcankót.
Augusztus végén viszont szerencséje volt a madarászoknak, ugyanis Mekszikópusztán sikerült befogni egy példányt és gyűrűt is kapott.
Eddig csupán egyetlen alkalommal került kézre egy egyede ennek a ritka fajnak: 2007-ben, de annak a példánynak már volt gyűrűje, két nappal korábban raktak rá Lengyelországban.

A Mekszikópusztán meggyűrűzött terekcankó

A terekcankó (Xenus cinereus) hazánkban tavasszal és ősszel rendszeresen átvonul, de nagyon kis számban, évente néhány alaklommal figyelik csak meg általában magányos példányát. A megkapó szépségű, jellegzetes csőrű partimadarat zömmel lecsapolt halastavakon és ülepítőkön látták hazánkban.
Állományának legnagyobb része Szibériában fészkel, de a XX. században egy kisebb állomány alakult ki Finnországban és Oroszország európai részén.
Tipikus élőhelyei a tajgaövben találhatók. Nedves réteken, lápokon költ. Fészke egy növényi anyagokból épülő csésze, melyet rendszerint fű közé rejt el. Fészekalja legtöbbször 4 tojásból áll, a kotlási időt 20-25 nap közé teszik a szakemberek. A költésben és a fészekhagyó fiókák felnevelésében mindkét szülő részt vesz.

Táplálékát vizes területeken keresgéli, amely apró rovarokból, rákokból, férgekből, csigákból és magvakból áll

A terekcankó Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25.000 forint.