A Vasi Hegyhát-Rábamente környéke teljes joggal érdemelte ki az "Ezer apró csoda földje" elnevezést. Az itt élők büszkék arra, hogy bár náluk nem találunk monumentális épületeket, gigantikus emlékműveket vagy éppen szédítő hegycsúcsokat, a környéket járva lépten-nyomon kis csodák kerülnek az utunkba.
Vas megye bölcsője
Vasvár belvárosában áll egy kapu, amelyet fémből készült szívek díszítenek - ha kicsit közelebb megyünk, azt is észrevehetjük, hogy neveket gravíroztak rájuk, és évszám szerint csoportosították őket. A kedves gesztus tulajdonképpen az újszülötteknek szól; minden évben sor kerül a nevükkel ellátott szívek elhelyezésére.
Nemcsak a közösségi szellem, de a város történelmi jelentősége kiemelkedő: egykor Vas megye székhelyeként funkcionált, és itt került sor az 1663-64-es Habsburg-török háborút lezáró béke megkötésére is. Talán kevesen tudják, de Vasvár ad otthont Magyarország legrégebbi épségben maradt domonkos kolostorának. Ha a környéken járunk, a híres épületegyüttes meglátogatása nem maradhat ki a programból. A 13. század közepe táján felépített, egyszerű, mégis tekintélyt parancsoló templom és a hozzá tartozó kolostor most a város összes fontosabb korszakából őriz valamilyen egyedülálló emléket. Jelenleg múzeumként és zarándokszállásként működik.
A vasvári domonkos kolostor
Ha előítéleteinkből fakadóan arra számítunk, hogy bent hideg falak és szigorú, barátságtalan környezet fogad minket, kellemesen fogunk csalódni: már a kolostor küszöbének átlépésekor nagy meglepetésben lehet részünk, a látogatókat ugyanis egy óriási kitömött strucc "üdvözli". Bár a csőrében patkót tartó madár első pillantásra igencsak kirí a környezetéből, mégis okkal áll a kolostor folyosóján: a helyi vasfeldolgozás igen jelentős volt itt a középkorban, a struccról pedig annak idején úgy tartották, "a gyomra mindent megemészt, még a vasat is", így az erőt szimbolizálta. Az állat egyébként Vas megye címerében is felbukkan.
Az egyik, gyerekek számára berendezett tárlat különlegessége, hogy nemcsak nézelődni, de bizony tapogatni is szabad, sőt kötelező! A csemeték akár egy komoly régészeti ásatást is eljátszhatnak, s a padló téglái alatt kutakodva bepillanthatnak az elmúlt évszázadok titkaiba; máshol pedig kipróbálhatják egy középkori lakószoba használati tárgyait. A Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény ruhadarabokat, festményeket valamint könyveket vonultat fel - a legrégebbi kötet már majdnem ötszáz esztendős. Szent Domonkos születését megelőzően várandós édesanyja a szájában fáklyát tartó kutyáról álmodott, amely körbefutja és lángba borítja a világot - csakúgy, mint később Domonkos nagy hatású szavaival. A rend jelképe így a kutya lett, amely festményeken, könyveken és egyéb tárgyakon is felfedezhető.
Kiállítás kolostorban
o A monda szerint a mai vasvári Csónakázó-tó helyén hajdanán egy hatalmas vár állt. A várúr, Vas Miklós egy nap beleszeretett a csodaszép leányba, Kolta Hajnalkába. Kegyeiért versenybe szállt a lány szerelmével, Gyana Gézával, aki háromszor is győzedelmeskedett a várúr felett. A megátalkodott férfi képtelen volt elfogadni a vereséget, így mikor Hajnalka kedvesének csatába kellett mennie, elrabolta a lányt. Hajnalka kétségbeesésében megátkozta a kegyetlen várurat: azt kívánta, menten süllyedjen el alatta a föld. Az ingovány abban a pillanatban elnyelte az épületet - velük együtt.
Hazatért Gyana Géza, s egy apró aranykígyót hozott magával, amely megkereste elveszett szerelmét a víz alatt, és kígyóseregével kitisztíttatta a mocsarat. Ekkor Géza megpillantotta Hajnalkát, és azon nyomban a tóba vetette magát, így lettek újra egymáséi. A monda szerint a Kígyókirály minden évben szilveszter éjfélkor kiemelkedik a tóból, a vár kulcsával a nyakában - ha valakinek sikerül elvennie tőle, a szerelmespár újra szabad lehet.
Ma a tóparton álló kígyószobor emlékeztet az ősi legendára.
Ha nagykanállal szeretjük falni a kultúrát, a kolostor felső szintjén megtekinthető szoborkiállítás biztosan a kedvünkre lesz. Az alkotások Török Richárdtól, a fiatalon elhunyt, tragikus sorsú művésztől származnak. Török egyik kedvelt témája Szent István volt, akit több alkalommal megmintázott. Az összeszorított szemmel párosuló, különös, erősen összpontosító arckifejezés számos alkotásán megfigyelhető, ilyen a Táncosnő nevet viselő szobor, amelyet a vasvári művelődési ház mellett helyeztek el.
Emblematikus épületként tartják számon a Békeházat, amely a vasvári békének állít emléket. Bár tartalma miatt egykor a "szégyenteljes" jelzővel illették a szerződést, hiszen a magyar szempontokat nemigen vette figyelembe, megkötése valójában reális lépésnek mondható. Nemrégiben készült el az a gyönyörű kivitelű könyv, amely a béke szövegének fénymásolatait tartalmazza, például latinul, törökül és franciául is, s a kiállított tárgyak egyik legérdekesebb darabja.
Vasvár a 19. századtól híres búcsújáró hely, s ez a hagyomány még napjainkban is meghatározó szerepet játszik a város életében. Ebben a vonatkozásban kiemelkedő helyszínnek számít a Szentkút-völgye, ahol egy barátságos kápolna áll. Itt vezet a 15 stációból álló keresztút, melynek faoszlopait mind más-más művész faragta ki páratlan kreativitással és igényességgel. A közelben fakad a "csodatevő" forrás, amelyhez számos legenda fűződik. Az egyik történet szerint egy katona visszanyerte a látását, miután megmosta a szemét a hűs vízben, így az erre járó turisták előszeretettel követik a példáját.
A vasvári Szentkút-völgy kápolnája
Harmónia testben-lélekben
Ha meghalljuk az “inhalátorház” kifejezést, első blikkre talán kissé zavarba jövünk. Azt bizonyára magunktól is kitaláljuk, hogy egy olyan építményről van szó, ahol be kell lélegezni valamit - de vajon hogy néz ki ez a ház, és mire jó, ha nagy levegőket veszünk benne? Ha nem hallottunk még Sebastian Kneipp módszeréről, és az ennek szellemében kialakított túraútvonalról, valószínűleg nem jutunk tovább a gondolkodásban.
A Vasvár peremén felépített, fákkal körülölelt inhalátorház tulajdonképpen egy pavilon, amely felül fedett, belsejében pedig, mintegy falként, kökényrőzsekötegek tornyosulnak. Bizonyos időközönként az ágakra túltelített sóoldatot csepegtetnek, így aromás levegő képződik, amely felfrissíti az elmét és kedvező hatása van a légúti betegségekre is.
Az inhalátorház a Magyarországon egyedülálló Kneipp-témaút egyik megállója, amely a Vasi Hegyhát 13 települését köti össze mintegy 19 helyszínt magába foglalva. Az útvonalat és annak állomásait a Sebastian Kneipp által az 1800-as évek végén kidolgozott természetgyógyászati módszerhez idomulva hozták létre, amelynek alappillérei a víz, a gyógynövények, az egészséges táplálkozás, a mozgás, valamint a test, a lélek és a szellem harmóniája. Az objektumok (úgy mint az alsóújlaki könyöklő, a Hegyhátszentpéteri gyógynövénykert vagy a Rábahídvégi meditációs szék) meglátogatása és kipróbálása teljesen ingyenes, létrehozásuk célja csakis az egészségtudatos magatartás ösztönzése volt.
Az Oszkói szőlőhegy szintén a témaút része, itt többek között vizes játszótér, taposó, táplálkozási piramis, gyógynövény-labirintus és meditációs kápolna várja a látogatókat, de a hely békés hangulata - főleg szép, napsütéses időben - mindenképpen magával ragadja az embert. A fonott-, vert falú és zsúpfedeles présházak körül macskák szaladgálnak, az apró kápolnában pedig még harangozói képességeinket is próbára tehetjük.
Az Oszkói szőlőhegy
o A magyar katolikus egyház kiemelkedő alakjaként tartják számon. 1915-ben szentelték pappá Szombathelyen. 1944-ben veszprémi püspöknek nevezték ki. A zsidóüldözés ellen megfogalmazott levele miatt egy ideig Sopronkőhidán raboskodott. ’45-ben esztergomi érsek lett. 1948 karácsonyán az egyházzal szembeni hamis vádak alapján letartóztatták, megkínozták, elítélték, és sokáig fogságban volt, míg végül ’56-ban az Egyesült Államok nagykövetségére szökött, ahol menedékjogot kapott. Utolsó éveit Bécsben töltötte, ott halt meg 1975-ben. Holttestét végakarata szerint Mariazellben helyezték el, majd 1991-ben Magyarországra hozták, azóta az Esztergomi bazilika altemplomában nyugszik.
A hegy a népi hagyományok csodálatos gyűjtőhelye: a szőlőművelés több száz éves tradíciójának emlékeit őrzi, gyönyörűen felújított, zsúptetős épületekkel. A fővárosban és a környékén élőknek talán nehéz elképzelni, hogy az elkerítetlen, szabadon látogatható hely teljes épségnek örvend; az ittenieknek szerencsére eszük ágában sincs eltulajdonítani vagy megrongálni valamit. A szőlőhegyen tett séta során kivételes dolgokat tanulhatunk: megtudhatjuk, hogy az épületek oldalán található lyukak a macskák ki- és bejárását teszik lehetővé, hogy a paticsfal belül vesszőfonatokból áll, és hogy a tóka nem más, mint vízgyűjtésre szolgáló gödör vagy tavacska.
A közelben lévő apró községbe, Csehimindszentbe is érdemes ellátogatni. Itt látta meg a napvilágot Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország utolsó hercegprímása, akit a “magyarok lelkiismeretének” is neveznek. Eredeti állapotába visszaállított szülőháza előzetes bejelentkezés alapján látogatható, s a Terror Háza Múzeum tárlatának is otthont ad. A kiállítást megtekintve végigkövethetjük a hányatott sorsú Mindszenty kivételes, eseményekben bővelkedő életét.
A Vasi Hegyhát az élő hagyományok, a történelmi emlékek, a kulturális és természeti látnivalók kiapadhatatlan forrása. Olyan vidék, amelyet bejárva mindenki megtalálja a lelki és testi épülésére szolgáló programlehetőséget, s ahova mindenképpen érdemes többször visszatérni… hogy begyűjtsük a többi csodát is.
Cikkünk első részét itt olvashatod el.
