Jártál már sivatagban Magyarországon? Hát a Kis-Sárrét madárbirodalmában? Ismét öt szuper célpontot gyűjtöttünk össze az Alföldről.
1. Fülöpházi-buckavidék: egy darabka sivatag az Alföldön
Az ország egyik legkülönlegesebb területe, ahol olykor tényleg olyan érzésünk van, mintha egy sivatagban járnánk. A Kiskunsági-homokhát az Ős-Duna hordalékkúpjának maradványa, ahol – miután a folyó elhagyta a területet – a szél látott munkához: buckákat emelt, árkokat mélyített. A homokvidéken a nyári hőség és a szárazság speciális alkalmazkodást kíván az élővilágtól. A félig kötött homokterületek élővilágát a Báránypirosító tanösvény bejárásával ismerhetjük meg legjobban, ahol sok más mellett találkozhatunk a buckák karakteres, fás szárú növényével, a közönséges borókával, de az Alföld-fásítás dilemmáival is megismerkedhetünk. Innen nem messze Magyarország utolsó mozgó homokbuckáit találjuk, ahol még ma is figyelemmel kísérhetjük a szél felszínformáló munkáját. A buckák felszínén nem ritka a 60 °C-os nyári hőmérséklet, amelyet csak a sivatagi rokonaikhoz hasonló életmódot folytató rovarok tudnak elviselni. Ezek a látványosságok a nemzeti park fokozottan védett természeti területén fekszenek, ahová csak szakvezetéses túra keretében lehet belépni.
Tervezd meg kirándulásodat a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján!
2. Magyarkert: Magyarország növényekből
Aki szereti böngészni a Google műholdas felvételeit, az érdekes dologra bukkanhat a Bács-Kiskun megyei Jakabszállás melletti szántóföldek között: egy jól kivehető Magyarország-sziluett zöldell a mezőgazdasági területek ölelésében. A hely neve Magyarkert, és nem a véletlennek köszönheti a formáját, ugyanis gigantikus terepasztalként, 1 : 1000 méretarányban ábrázolja hazánkat 93 ezer négyzetméteren. A Balaton egy kis tavacska, a Duna és a Tisza apró patakként csörgedezik, középhegységeinket pedig kicsiny földhalmok és növények jelképezik a botanikus kertben, amelyben jó pár órát el lehet bolyongani. A gyönyörűen ápolt kert a környékbeli fiatalság kedvence, ugyanis nyári táborokat és szakköröket, ismeretterjesztő foglalkozásokat tartanak diákoknak, de építettek mellé egy kis dombot is, hogy az alföldi gyerekek is belekóstolhassanak a szánkózás örömébe. Aki kedvet kapott a látogatáshoz, az akár meg is szállhat egy kis kulcsosházban, a Duna és a Tisza között.
További információ: magyarkert.com
3. Túzokok menedéke: a dévaványai Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont
Ha a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság címerállatával, a fokozottan védett túzokkal szeretnél megismerkedni, jobb helyet nem találsz, mint a Dévaványa külterületén, Réhelyen elhelyezkedő túzokrezervátum. A jókora madár a magyar puszta emblematikus fajának számít, ám nem is olyan régen igencsak megcsappant az állománya. Most is világszerte veszélyeztetett. A hazai természetvédelem egyik kiemelt feladata a faj megőrzése, ezért is hozták létre 1975-ben a rezervátumot, ahol a mentett tojások kikeltetése, a csibék felnevelése, illetve a madarak későbbi visszavadítása zajlik. A múzeum épületében állandó kiállítások láthatók, amelyek elsősorban a Nagy-Sárrét élővilágát és persze a túzokvédelmi tevékenységet mutatják be. A további bemutatóhelyeken a tradicionális magyar háziállatfajtákkal is megismerkedhetsz. A közelben tanösvény és bringaút húzódik, a nemzetipark-igazgatóság pedig egy klassz szálláshelyet is fenntart azok számára, akik több időt szeretnének a környéknek szentelni.
Fedezd fel a Körös–Maros Nemzeti Park tanösvényeit!
4. Kis-Sárrét: a madarak birodalma
A Berettyó–Körös-vidék részét képező, Békés és Hajdú-Bihar megyében elhelyezkedő Kis-Sárrét a Körös–Maros Nemzeti Park természeti értékekben egyik leggazdagabb területe. Ahogy a terület neve is utal rá, az Erdélyi-szigethegységből érkező kisebb-nagyobb vízfolyások egykor itt hatalmas kiterjedésű, mocsaras-vizenyős területet alakítottak ki, amely igazi paradicsom volt az élővilág számára. A 20. század elejére aztán teljesen megváltozott a táj, a folyószabályozások, a lecsapolások nyomán a vizenyős területek helyét legelők és szántóföldek vették át. A hajdani Kis-Sárrét mocsármaradványai jelentik ma természetvédelmi szempontból a legértékesebb területeket, mint amilyen az Ugrai-rét és a Sző-rét, de a Biharugrai-halastavak madárvilága is lenyűgöző: vonulás idején több tízezres tömegben pihennek és táplálkoznak itt a különböző lúd- és récefajok, illetve parti madarak. Itt található a Sző-réti tanösvény is, amely a mocsármaradványok és a szomszédos szikes gyepek élővilágát mutatja be.
A Biharugra mellett található Bihari Madárvárta kiváló bázis a környék felfedezéséhez.
5. Ásotthalom csodarétje: virágpompa a déli határvidéken
A Duna–Tisza köze déli részén található Ásotthalmi-láprét a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Körös-éri Tájvédelmi Körzetének botanikai szempontból legértékesebb területe. Nem véletlen, hogy sokan „ásotthalmi Csodarétként” ismerik. A különböző típusú mozaikokból álló, védett természeti területet kiszáradó láprétek, homoki sztyepprétek, nádasok, zsombéksásosok és felhagyott szántók alkotják. Mintegy 250 növényfajt írtak le eddig erről a területről, amelyek közül 19 védett, 3 pedig fokozottan védett. Itt él hazánk legnagyobb egyhajúvirág-állománya, amely több tízezer növényt számlál. Hasonló nagyságrendben virágzik a mocsári kardvirág, de megtaláljuk még itt sok más mellett a vitézvirágot, a szibériai és a fátyolos nőszirmot, a buglyos szegfűt és a kornistárnicsot is. Rovarokból szintén nagy a bőség, több mint 100 kabócafaj és több mint 300 bogárfaj jelenlétét igazolták eddig a kutatók az Ásotthalmi-lápréten.
Az Ásotthalmi-láprét állandóan változó szépségeit bárki felfedezheti a 4 km hosszú Csodarét tanösvényen.
