Olyan dolgokat szedtünk össze, amelyek emlékezetes meglepetésként maradtak meg bennünk a terepezés során. Második rész következik.
1. Szárnyak a hegytetőn
2017 októberében avatták fel a ma is látható alkotást, amely ugyancsak két repülőgépszárnyból áll, természetesen „időjárásálló emlékművé” átalakítva.
A budaörsi Farkas-hegy tetején szinte mindig fúj a szél, és pont ezért indulhatott el itt a hazai vitorlázórepülés 1929-ben. Egy csúzliként kifeszített gumikötél segítségével indították útjára a pillekönnyű vitorlázókat egészen 1957-ig, ekkor ugyanis beszüntették a repüléseket. A sportág ötvenéves évfordulóján, 1979-ben két szárnyból álló emlékművet építettek a 343 méter magas csúcsra, amely az évtizedek alatt erősen lepusztul.
A szárnyak mellett egy információs tábla ácsorog, amely segítségével még többet tudhatunk meg a hely történetéről, amennyiben a csodás panoráma nem vonja el túlságosan a figyelmünket. Ha felkeressük az emlékművet, vegyük figyelembe, hogy a Budaörsi-kopárok környezete egyedülálló növény- és állatvilágnak otthont adó, fokozottan védett természeti terület.
2. Szürreális életképek Dunaújváros erdejében
Ha a Dunai Vasmű mellett bevetjük magunkat a kiserdőbe, hirtelen mintha egy furcsa, régi sci-fiben találnánk magunkat: a gyár kiszolgált, hatalmas gépeit évtizedekkel ezelőtt a fák között állították fel, mára pedig szépen körbenőtte őket a természet. Bár az interneten több helyen is olvashatunk nyitvatartási időről, előzetes bejelentkezésről vagy éppen arról, hogy a „múzeum” már nem látogatható, ez senkit ne riasszon el, mert bárki szabadon (és ingyen) megnézheti.
Az Ipartörténeti Skanzen és Szabadtéri Kiállítás néven ismert helyre 1989-ben helyezték ki kohászatból a gépeket, és a megnyitáskor állítólag tájékoztató táblák is voltak itt a vaskohászat múltjának bemutatására, de ezeknek jelenleg már nyoma sincs. Nagy természetélményre ne számítsunk, ha felkeressük Dunaújváros erdejét, főleg azért, mert az utakkal és parkolóval körülhatárolt, néhány fából álló „társulás” igazából csak kis túlzással nevezhető valódi erdőnek, a növények és a rideg gépek kontrasztját azonban mégis érdekes élmény élőben szemügyre venni.
3. Fantasybe illő tanösvény
Elsőre azt hihetnénk, egy fantasztikus mese díszletei láthatók a képen, valójában azonban egy hazai tanösvénnyel van dolgunk, amelyet bárki felkereshet. A Váci ártéri tanösvény egy mocsaras jellegű, védett természeti területen található, és az elhelyezkedéséből adódóan minden évben komoly változásokon megy át, például rendszeresek az árvízelöntések. A váci stadion „mögött” megbújó helyet nem egyszerű megtalálni, mert tábla nem jelzi, de az arra vezető bicikliút pont a bejárata előtt megy el. Ha a kerékpárutat követjük, akkor a tanösvényhez vezető kis ösvényt a Gombás-patakon átívelő híd után nem sokkal jobbra fogjuk meglelni.
A „nehéz sorsú” tanösvényt a Göncöl Alapítvány szokta karban tartani önkéntesek segítségével, azonban egy ilyen ártéri területen természetes a folyamatos változás, ezért is figyelmeztet egy kis tábla az elején, hogy mindenki csak saját felelősségre látogathatja. És ha már az érdekes formájú tanösvényeknél tartunk, melegen ajánljuk még a – 2020. februári számunk címlapján is szereplő – Tardosi lombkorona-tanösvényt is, amely úgy fest a fák között, mint egy oldalára borult óriáskerék.
4. Drótba zárt babák
Az ukrán Alexander Milov alkotta Szeretet-szobor az egyik legkülönlegesebb darabunk a különlegességek listáján, ugyanis négy hatalmas alakból áll. Eredetileg a 2015-ös nevadai Burning Man fesztiválra készült, majd 2017-ben került jelenlegi helyére, a váli Haraszthy-birtok területére. A dombtetőn álló alkotásnak festői hátteret ad a vidék, így remek hely egy kis nézelődésre és gondolkodásra, annál is inkább, mert
a szobor a férfi és nő között konfliktust jeleníti meg.
Az információs tábla szerint „a felek belső vágyait, valós énjét a két kisgyerek mutatja, ahogyan vágyakoznak egymásért, szeretnék átölelni, megérinteni a másikat”. Ha a világhálón keresgélnénk, a Google Térkép felületén „Love Szobor” néven van fent, odatalálni egyébként pofonegyszerű, mert Válon a Petőfi Sándor utcán kell felkanyarodni a dombok felé a főútról.
5. Elhagyott épület a Dunában
Némileg kilóg a sorból utolsó érdekességünk, ezt ugyanis a vízen, egészen pontosan a Dunában találjuk. Kezdő vízitúrázók szoktak rácsodálkozni erre a gigantikus építményre, amely pusztulásában is lenyűgöző látvány. Eredetileg szénrakodó épületnek készült még az 1920-as évek végén, és korának egyik korszerű megoldása volt, hogy több kilométer hosszú kötélpályán fogadta a kibányázott szenet, amelyet közvetlenül tudtak berakodni az alatta várakozó uszályokba. Egészen az 1960-as évek első feléig működött, aztán felszámolták, és a pályát lebontották. Az épületben a kilencvenes években művésztelepet akartak létrehozni, de az ötlet a tulajdonjogi problémákon túl a felújításához szükséges milliók miatt is hamvába holt. 2008-ban aztán a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal műemlékké nyilvánította, és jelenleg leginkább a madarak használják.
A cikk első részét ide kattintva találod.
A cikk a Turista Magazin 2021. december - 2022. januári számában jelent meg.
