Augusztusban kapott GPS-nyomkövetőt a kígyászölyvfióka, szeptember végén elindult dél felé telelni. A jó hír, hogy a sokszor végzetes tengeri és észak-afrikai útszakaszt is túlélte. Jelenleg Csád délnyugati részén van.
A cseperedő kígyászölyvfiókának augusztus 8-án erősítettek a hátára GPS-jeladót Bócsa-Bugac területrészen, hogy a kutatók többet tudjanak meg a faj vonulásáról, területhasználatáról és a veszélyeztető tényezőkről.
A kígyászölyv Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió forint.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság posztja szerint Bócsa szeptember 28-án elhagyta a fészke környékét, és elindult Afrika felé. Mint írják, több korábban jelölt fiókával ellentétben neki sikerült túlélnie a számukra sokszor végzetes tengeri és észak-afrikai útszakaszt, ahol a vonuló madarakra a legnagyobb fenyegetés az illegális vadászat. Jelenleg Csád dél-nyugati részén van, és úgy tűnik, kedvező körülményeket talált a telelésre.
A kígyászölyv testhossza 62–67 cm, szárnyfesztávolsága 185-195 cm, a hím 1200–2000 g, a tojó pedig 1300–2200 g.
Színe szürkés, barnás, szárnya és teste alsó fele fehér.
Fészkét részben maga építi, részben más madaraktól foglalja el, általában alacsony fákon, erdő híján pedig sziklákon lakik. A költési időszak április végén van, jellemzően egyetlen tojást rak, és 45 napig kotlik rajta. A fióka 60-80 napig a fészekben marad, és már kiskorában megbirkózik nála jóval nagyobb kígyókkal, amit a szülőmadár ad neki, mégpedig úgy, hogy csak annyit nyel le, amennyit aktuálisan meg tud emészteni, a hüllő többi része sokáig kilóg a csőréből.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
