Jellegzetes hangjukról könnyedén felismerhetőek a tél hírnökei. Az első példányokat vadkamera segítségével figyelték meg a Maros-menti erdőkben.
A napokban bukkantak fel a Maros-ártérben a telelésre érkező fenyőrigók – számol be róla a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság. Bár nálunk is költenek, de csupán az Északi-középhegységben, az Alföldre pedig csak telelni érkeznek. Méghozzá nem is kevesen, és nemcsak hazánkból, hanem északabbra fekvő országokból is. Tulajdonképpen az Észak-Európai állomány jelentős része nálunk tölti a hideg évszakot. Már október közepén megjelennek az első fenyőrigók, de igazán népessé csak novemberben válik a csapat. Ha keményebb a tél, tőlünk is délebbre vonulnak.
Hogy hogyan tudod megkülönböztetni őket a fekete rigóktól? Ugyan mindkét faj megszokta az ember közelségét, és termetre hasonlóak, de a színezetük teljesen más: a fenyőrigók feje szürke, háta barnás-szürkés, a szárnyuk pedig szintén barna. A mellükön és a hasukon krémszínű alapon fekete minták láthatóak. Csőrük töve sárga, csúcsa szinte fekete. A hangjuk jellegzetes csattogás:
A Maros-menti erdőkben bőven találnak táplálékot, bogyókat, gyommagvakat a cserjenövényzetben. A nemzetipark-igazgatóság munkatársai vadkamerával figyelték meg az első vendégeket, amit egy sűrű kökényesben helyeztek el. Most már 50 példányos csapatokat is látni lehet a környéken.
A faj példányai sosem mozognak egyedül, mindig csapatban járnak, télen – főként tél végén – akár több százas csapatokat is megfigyelhetünk, akár városi parkokban, ligetekben is.
Szeretik a kökényt, a csipkebogyót, a borókát, a vadszőlőt és a galagonyát. Tavasszal földigilisztát, rovarokat, csigákat esznek.
A fenyőrigó tőlünk északabbra rendszeres fészkelő, évente egyszer vagy kétszer költ. A tojó választja ki a fészek helyét a fán, és egyedül építi azt meg, illetve 5-6 tojását is ő költi ki, de az etetésben már a hím is szerepet vállal. Hazánkban 30-100 pár fenyőrigó él. Védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.
