A télies időjárás se tántorította el a füsti fecskék első csapatait, hogy visszatérjenek, hangos csiviteléssel jelzik, hogy bár szeszélyesen, de itt a tavasz.
Az országban sok helyen havas volt a húsvét, de a szokatlanul fagyos időjárás ellenére már megérkeztek az első füstifecske-csapatok a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság területén található Tisza-tóhoz, ahol a húsvéti hétvégén sikerült lencsevégre kapni egy nagyobb csivitelő csapatot. A fürge madarak egy, a tó közepén található nádasfolton pihentek meg, és szerencsére egész közelről hagyták magukat megfigyelni, így több kép is készült róluk.
A füsti fecskék csapatai költésidőn kívül nádasokban éjszakáznak
A füsti fecskék egyébként is elég bizalmasak az emberrel, hiszen ma már kizárólag épületeken fészkelnek. Korábban barlangokban és sziklafalakon költöttek, de bolondok lettek volna nem kihasználni az ember által kialakított, táplálékban gazdag élőhelyeket, azaz az istállókat, tanyaépületeket, ahol az állatok körül előforduló gazdag rovarforrásból dézsmálnak.
Szinte minden repülő rovart képesek elejteni, amelyek nem túl nagy méretűek számukra.
A füsti fecskét hosszú, hegyes szárnya és mélyen villás farka mellett leginkább a hosszú, fonálszerűen vékony szélső farktollairól ismerhetjük meg. A levegőben manőverezés mellett a villás farktoll a párválasztásnál is fontos szerepet tölt be, mert a hosszabb farktollakhoz jobban vonzódnak a tojók.
Ezen a képen jól láthatók a füsti fecskékre jellemző hosszú, fonalszerű szélső farktollak
Fejükön és hátukon a tollazat fémesen csillogó kékesfekete, hasuk fehér, vagy fehéres krémszínű. A homlok és a torok sötétvörös, amely messziről nézve teljesen összeolvad a fekete tollazattal. A vörös foltot a torok résznél egy kékesfekete torokszalag választja el a világos hasi résztől.
Egészen közelről engedték magukat fotózni
Az afrikai telelésből mindig a hímek térnek vissza elsőként, hogy kiválasszák a megfelelő fészkelőhelyet, majd hívogató körözéssel és énekléssel hívják fel a közben szintén hazatért tojók figyelmét az alkalmasnak ítélt helyre. Ezután növényi szálakból és sárból közösen építik meg vagy javítgatják ki a már meglévő fészket. A füsti fecskék felül teljesen nyitott fészket tapasztanak, ellentétben a molnárfecskékkel, amelyek csak egy akkora kis bejáratot hagynak csak, amelyen épp beférnek a fiókákhoz. A partifecskék pedig löszös, homokos partfalak üregeiben fészkelnek.
Nem szokatlan, hogy a különböző fecskefajok együtt gyülekeznek, éjszakáznak, itt a füsti fecskék között egy partifecskét szúrhatunk ki az egyik nádszál tetején
A füsti fecskék általában egy életre választanak maguknak párt, de előfordul, hogy a tojók más hímekkel is párosodnak. Ilyenkor a felszarvazott hím igyekszik vészjelekkel megzavarni a nem kívánt párzást, hogy így távolítsa el a betolakodó hímet a tojótól. A költési időszak májustól kezdődik, a fészekbe 4-6 tojás raknak a tojók, és évente kétszer is költhetnek.
Most még békésen pihennek együtt, később viszont lehet, hogy riválisok lesznek
A füsti fecskék áprilistól szeptemberig tartózkodnak hazánkban, majd újra gyülekezni kezdenek, hogy nagy csapatokban térjenek vissza telelőhelyükre, Afrikába.
A füsti fecske (Hirundo rustica) hazánkban védett, természetvédelmi értéke 50 000 forint.
Köztudott, hogy a fecskék száma Magyarországon is drasztikusan lecsökkent, amelyet az utóbbi évekre szerencsére sikerült megállítani, de visszaerősíteni sajnos már nem. A klímaváltozásból adódó kedvezőtlen időjárási viszonyok mellett az emberi tevékenység az, ami a leginkább veszélyt jelent e hasznos madarak számára.
Sokáig a fecskefészkek leverése volt a legkomolyabb probléma, ma már a rosszul végzett szúnyogírtás és a nagyüzemi kemizálás a legnagyobb gond az emiatt lecsökkent rovartáplálék miatt. A megmaradó táplálék nagy része pedig a vegyszerezés miatt mérgezett, így ez is veszélyt jelent a fecskék számára. Nem lehet elégszer felhívni a figyelmet e hasznos és kedves madarakra, vigyázzunk rájuk, és tegyünk meg minél többet védelmük érdekében.
