A C-betűs lepkék, a nappali pávaszemek, az atalanta- és a citromlepkék, illetve a kacsafarkú szenderek már röpdösnek a szabadban. Magyarországon egyébként 3500 lepkefaj él.
A Kígyósi Nagyerdőt járva találkoztak a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a fent említett fajokkal. Azt tudnod kell, hogy amikor „pillangót” látsz, az igazából nagy eséllyel lepke, mert a 3500 nálunk honos lepkefaj közül mindössze négy tartozik a pillangók közé, a kis apollólepke, a fecskefarkú, a farkasalma- és a kardos lepke.
C-betűs lepke
Citromlepke
A lepkék életében négy fejlődési szakaszt különböztetünk meg: peteként kezdi, aztán hernyó lesz, bebábozódik, végül pedig a bábból kikel az imágó, a kifejlett rovar. A telet fajonként eltérő módon töltik; vannak olyan lepkék, amelyeknek a petéi, másoknak „tetszhalott” bábjai telelnek át, a korai lepkék pedig imágó állapotban vészelik át a hideg évszakot. Elbújnak az épületek hézagai közé, a fák kérgének repedéseibe, apró résekbe, és kora tavasszal bújnak elő a napsütésre.
Farkasalmalepke
Ezek a lepkék nem élnek sokáig: lepetéznek és nemsokára elpusztulnak. A hernyók mást és mást fogyasztanak, például a farkasalmalepkék farkasalmát. „Ha az adott tápnövény hiányzik a környezetből (például a vegyszeres gyomirtás következtében), akkor az abból táplálkozó lepkefaj is megritkul, eltűnik. Ezért is fontos, hogy a természetvédelmi tevékenység során az élőhelyek megőrzésére törekedjünk” – írja a nemzetipark-igazgatóság a weboldalán. A legtöbb lepkefaj májusban lepi el a természetet.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
