Ősszel labdává gömbölyödik, és szinte nesztelenséggel „száguld” a szél erejével az alföldi pusztákon. Ismerkedjünk meg a különös szaporodási stratégiával élő, védett növényünkkel.
A kardoskúti Fehér-tó kiszáradt medrében nagy számban él ez a nem mindennapi „vándorló” növény, amely ősszel lassanként elszárad, a szél letöri, majd hajtani kezdi. A pusztai szél hozza, viszi, sodorja a gömb formájú sziki ballagófüvet, miközben kiszórja magvait, így „ültetve el” a következő nemzedéket.
A 30–70 cm magasra növő, sókedvelő növény tőtől elágazó hajtásrendszere a kezdeti zöld színűből később pirosra válik. Pozsgás murvaleveleiben nedvességet raktároz, ezáltal alkalmazkodva a száraz körülményekhez – olvasható a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság weboldalán.
Mint írják, a virágzást követően a növény gömb alakú formát vesz fel, késő ősszel pedig a tövénél letörik, ekkor egy sejtréteg elvékonyodik, hogy megkönnyítse a leválást.
A tövéről levált, labda formájú növényt pedig szabadon görgetik a pusztai szelek, így biztosítva a magok minél messzebbre jutását.
Innen származik e növény elnevezése is. Jellegzetes élőhelyei a szikes tómedrek, vakszikes területek és szikes legelők.
A sziki ballagófű (Salsola soda) Magyarországon védett növényfaj, természetvédelmi értéke 5000 Ft.
