Megkezdték nászukat az egzotikus méhészmadarak az Alföldön

Visszatértek telelőhelyeikről a gyönyörű gyurgyalagok. A tízezer kilométeres út után azonnal hozzá is fogtak a költőüregek elkészítéséhez, és a hímek hordják már az ajándékokat a választottjuknak.

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Adobe Stock (Kiemelt kép - Illusztráció)
Forrás:
Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság
2023. május 18.

Visszatértek telelőhelyeikről a gyönyörű gyurgyalagok. A tízezer kilométeres út után azonnal hozzá is fogtak a költőüregek elkészítéséhez, és a hímek hordják már az ajándékokat a választottjuknak.

A gyurgyalag vonuló madárként általában május elején érkezik Magyarországra, majd augusztus végén, szeptemberben indul is tovább, hogy a telet melegebb éghajlaton, Dél-Afrikában töltse. A hímek május elején kezdenek udvarolni a nőstényeknek, és hódolatuk jeléül egy-egy ízletes rovart nyújtanak át kiszemeltjüknek. Biztosra mennek, hiszen a nagyobb zsákmányt adják oda a tojónak, maguk pedig megelégszenek a kisebb falatokkal.

A május közepén lerakott tojásokon 20–22 napig kotlanak felváltva a szülők, de a hím kevesebbet ül a tojásokon. A fiókák táplálásában is közösen vesznek részt, a kis gyurgyalagok pedig 30–34 napos korukban már ki is repülnek. A gyurgyalagok igazi rovarspecialisták, főként repülő rovarokkal táplálkoznak.

Méhészmadár névvel is illetik őket, mert étrendjükben különleges adottságuknak és ügyességüknek köszönhetően a fullánkos rovarok, azaz méhek, darazsak is szerepelnek.

Valamennyire ellenálló az esetleges szúrás okozta, testébe bejutó méreganyaggal szemben, de ő sem kockáztat szívesen, mielőtt elfogyasztaná zsákmányát, precíz mozdulatokkal valamilyen kemény felülethez, faághoz ütögeti, csapkodja, dörzsöli a szúrós rovar potrohát, hogy az ott lévő fullánkját és méregmirigyét eltávolítsa.

Testhossza 25–29 cm, szárnyfesztávolsága 36–40 cm. Csőre vékony, hegyes és enyhén hajlított, középső faroktollai megnyúltak. Tollazata hasán és mellrészén kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga.

Általában folyók szakadó partjában, homokbányák, kubikgödrök falában alakítja ki költőüregét, melynek hossza akár a két métert is elérheti. A Körös–Maros Nemzeti Parkon belül elsősorban a Hármas-Körös és a Maros mentén költenek, de szép számban fészkelnek a Dévaványa–Ecsegi-puszták anyaggödreiben is.

Tudtad a gyurgyalagról?
  • 1982 óta fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 100 000 forint
  • kétszer is elnyerte az év madara címet, 1979-ben és 2013-ban
  • a hazai állomány 15 000 – 25 000 párra tehető
  • röptében is táplálkozik
  • a legtöbb hím monogám
  • télen akár 2500 – 10 500 km-t is megtesz délre vonulva
Cikkajánló