Meglátni és megszeretni: a Murányi-fennsík

Ha Salgótarjánnál lépjük át a határt és mondjuk a Szlovák Paradicsom felé autózunk, akkor a Rima völgyében hatolunk egyre beljebb a hegyek világába, majd Tiszolcnál (Tisovec) egy látványos „falba” ütközünk. Ez a Murányi-fennsík (Muránska Planina) déli fala, amely ugyan látványos, de elrejti magát a hegységet az ember szeme elől. Ha Tiszolcnál jobbra fordulunk, akkor gyönyörű hegyi környezetben, égbetörő mészkőszirtek alatt visz utunk Murányalja (Muráň) felé, ahonnan Murány látványos várát (hrad Muráň) cserkészhetjük be egy izmos kaptatóval. A hegység minden bizonnyal legismertebb és egyben leglátogatottabb helyszínét a 938 méter magas Cigánka meredek kiszögellésén találjuk (bár lentről, az országút felől a vár sem nagyon látható), alatta pedig még egy kisebb menedékház is üzemel.

Ha pedig Tiszolcról észak, Breznóbánya (Brezno) felé haladunk, akkor a roppant hangulatos Betyár-hágót (Sedlo Zbojská) keresztezzük, ahol hamisítatlan, fenyvesekkel és havasi rétekkel ölelt kárpáti táj bontakozik ki a szemünk előtt, ráadásul itt közlekedik Európa egyik utolsó, normál nyomtávú fogaskerekű gőzmozdonya. De ez még mindig nem a Murányi-fennsík legjava, amely még az Alacsony-Tátra ormairól sem tűnik szembe.

A Gömör–Szepesi-érchegység, más néven a Szlovák-érchegység (Slovenské rudohorie) tagjaként számontartott (Tiszolc hajdan jelentős bányászatáról volt ismert) hegység központi részét, magát a fennsíkot az azt körbeölelő hegyek ugyanis gondosan elrejtik.

Egy hegy sosem adja magát könnyen

Ha bele akarunk kóstolni a hegység vad sziklavilágába, akkor először is fel kell keresnünk a Murányi-fennsík másik jellegzetes helyszínét, a vártól északra található (de onnan nem látható) Nagyrétet (Veľká lúka). A rét egy jellegzetes polje, azaz a karsztvidékek legnagyobb zárt mélyedéses formája. Bár a sűrű fenyvesekkel körbeölelt rét látványa sem semmi, de tekintetünket minden bizonnyal a télen-nyáron itt legelő, híres murányi ménes látványa fogja magával ragadni. A murányi nóri ló fajtamegőrzése zajlik itt, de a lovak fontos természetvédelmi feladatot is ellátnak, hiszen megakadályozzák a ritka növényfajoknak otthont adó rét beerdősülését.

Sőt, az innen északra található, 900-1400 méter tengerszint magassággal jellemezhető fennsík, hasonlóan a Bükkhöz, rétek sorozatát őrzi, amelyeket a havasi pásztorkodás hozott létre. Jellegzetes példája ennek a Studňa, ahol nem mellesleg a Murányi-jégbarlangot is találjuk (Ľadová jama na Muráni). A hideg fennsíkon található szűk sziklahasadék egészen nyár közepéig képes konzerválni a jeget. A Murányi-fennsík esszenciája pedig az olyan kilátópontokon élhető át leginkább, mint a Poludnica, ahonnan a szédítő magasságból bontakozik ki a zömében triász mészkőből felépülő vad sziklavilág. A Fabova hoľa 1439 méter magas csúcsában tetőző, mintegy 25 km hosszú karsztfennsík egyébként mintegy 150 barlangnak és rengeteg más kasztos képződménynek ad otthont.

Az utunkba eső utolsó réten (Nižná Kľaková) menedékkunyhót találunk, majd innen Murányaljára a Hrdzava völgy gyönyörű szorosán keresztül tudunk visszaereszkedni.

A cikk 2022 októberében jelent meg.