Meglátogattuk a rókák hősét Balatonőszödön

Csak idén több mint száz életet mentett meg a Rókales Alapítvány. Legyen fejen harapott, törött lábú, férges, rühes, árokba esett, legyengült, elárvult, ha egy róka bajban van bárhol az országban, lassan már szinte mindenki tudja, kinek kell szólni.

Szöveg:
2024. június 13.

Csak idén több mint száz életet mentett meg a Rókales Alapítvány. Legyen fejen harapott, törött lábú, férges, rühes, árokba esett, legyengült, elárvult, ha egy róka bajban van bárhol az országban, lassan már szinte mindenki tudja, kinek kell szólni.

Kitől származik az idézet? „Egyszer elmentem úgy randizni egy csajjal, hogy beraktam a kocsiban a lábához 20 kiló húst. Mondtam neki, hogy figyelj, megállunk pár helyen, legyen letekerve az ablak, és egy marékkal mindig dobj ki a kotorékokhoz.” A, Vágó István, B, Semjén Zsolt, C, Kurunczi Norbert, a Rókales Alapítvány elnöke. Jól sejtitek, a helyes válasz a C, és egy balatoni naplementézéssel egybekötött rókaetetős találkáról van szó.

Norbi néhány éve költözött le Budapestről a Balatonra rókát menteni. Előtte több mint tíz éven keresztül 60-80 egyedes macskakolóniákat etetett. Akkor jött a meglepetés, amikor a csapathoz váratlanul egy éhes róka is csatlakozott. Norbi és a később Lady-nek elnevezett szuka nagyon jól összebarátkoztak, így indult a férfi különleges kapcsolata a rókákkal, két éve pedig alapítványt is létrehozott a megmentésükre.

Norbi udvara a megtestesült idill, ahol minden állat köszön, bújik, dörgölőzik, barátkozik, játszik egymással.

Én nem csinálok semmit, csak hagyom őket élni

– válaszolja Norbi a kérdésemre, hogy hogyan lett ennyire szuperszociális az összes háziállata. Az udvarán sétálgatunk a balatonőszödi háznál, van itt birka, póni, disznó, kutyák, macskák és persze rókák: néhány szabadon szaladgál, mások biztonságban pihennek egy kerti fészerben. Jelenleg 5-6 róka él nála, többnyire azok, amelyek folyamatos ellátást igényelnek, kicsit távolabb pedig, a menhelyen most 50-60 rókát gondoznak és nevelgetnek.

Előkerül Blue, a kéthónapos, kékszemű kisróka, aki törött lábbal érkezett, de ennek mára nyoma sincs, vidáman játszik a kutyákkal. Mint megtudom, a rókák a legszemtelenebbek az összes állat közül, minden szeméremérzet nélkül megcsinálják például azt, hogy nekifutásból ráugranak és dobbantanak egyet a fekvő malacon. Mi is dobbantunk – a menhely felé vesszük az irányt, hogy belessünk a rókamentés kulisszái mögé.

Egy a tízmillióból

„A kutyáink, macskáink mentésére milliárdok mennek el, de a vadállatokkal nem foglalkozunk, pedig ők sokkal nagyobb kárvallottjai az emberi tevékenységnek. Néhány éve azt mondtam, hogy én leszek az az egy bolond a tízmillió emberből, aki beleáll ebbe, és segít azoknak a rókáknak, amik az emberek miatt nem tudják egészségesen élni az életüket. Azóta nagyon sok csodát élek meg nap mint nap” – meséli Norbi. Mostanra az ország összes szegletéből hívják, ha rókát kell menteni. A sérült, beteg állatok ugyanúgy ide kerülnek, mint az elárvult kölykök és a csapdázott egyedek, utóbbiak esetében Norbi kifizeti az okozott károkat is. Mindez nem olcsó, csak az állatorvosi költségek több százezer forintot tesznek ki esetenként. A rókákat nemcsak meggyógyítják, de kapnak veszettség elleni oltást és féregtelenítésen is átesnek, így egészségesen lehet őket visszaengedni a természetbe.

Az alapítványnak jelenleg két állandó alkalmazottja van, de önkéntesek is segítik a munkát, például azzal, hogy összeszedik és behozzák a sérült vagy árva rókákat. Tavaly 147 rókát sikerült megmenteni, idén már 100 fölött jár ez a szám, év végéig akár 180-200 is lehet. Szó mi szó, Norbinak nem sok szabadideje van, pláne, hogy rengeteg posztot és videót is gyárt a közösségimédia-platformokra. A Rókales most 39 ezer követőnél jár a Facebookon, Instagramon több mint 2000-en, Tiktokon pedig 203 ezren követik nyomon az alapítvány mindennapjait. Az újságírók, tévések túlzás nélkül egymásnak adják a kilincset a menhelyen.

Az első nap a kritikus

Meglátogatjuk a legbetegebb kisrókákat is, őket zárt térben tartják. Az egyik rühes, szőrhiányos kölyök egy kórház területéről került ide. Az ilyesmi mindig gyors beavatkozást igényel. Nemrégiben például egy kisróka besétált az egyik kórház fotocellás ajtaján, és egy kórteremben, a betegágy alatt kuporodott össze. Most őt is itt nevelgetik. Szépen gyógyul a fejen harapott kölyök, akit Olaszfáról hoztak, a pocakja már egészen kikerekedett.

„Az első nap a sorsdöntő” – mondja Norbi. „Először még nem tudni, mi van egyáltalán az állattal, legyengült, férges, vért vesztett, megharapták, ki van száradva. Ő persze nem tudja elmondani, hogy mi baja, és ez minden rókánál más. Kap szteroidot, infúziót, B-vitamint, mindenféle komplex erősítőket, energiapasztát, csepegtetek a szemébe. Ha megéli az éjszakát, akkor már lehet reménykedni.”

A telek hátsó részében kisebb-nagyobb kennelek sorakoznak egymás mellett. Néhányban egészen természetközeli állapotok uralkodnak, azaz magasra hagyták a füvet és kotorékot is ástak, a drótkerítés pedig mélyen benyúlik a föld alá. Ezekben tartják azokat a sérült rókákat, amik valószínűleg már nem maradnának életben a természetben. Ilyen például a csodaszép Bütyök, akinek a lábát lőtték meg, és ahogy előrebukott, az agya is megsérült. Rengeteg kezelésen esett át, és mostanra jól van, csak kicsit félretartja a fejét.

Időnként az is előfordul, hogy valaki megpróbál otthon vörös rókát tartani, ami nem túl jó ötlet, mert ezek az állatok rettentő nehezen viselik a bezártságot. Norbi rendszeresen kiengedi őket, most épp egy barátságos kölyökrókát ereszt ki a kennelből, aki körberohangálva, cicahangon csipogva örül a hirtelen jött szabadságnak. Apropó, macskák: bár a rókák alapvetően a kutyafélék családjába tartoznak, Norbi szerint

jellemvonásaikban sokkal jobban hasonlítanak nyervogó kedvenceinkre, nem mellesleg okosabbak is, mint a kutyák.

Rendkívül gyors az észjárásuk, seperc alatt tanulnak, élesebbek az érzékszerveik, potom idő alatt veszik fel az információt a környezetből.

Ahogy sorra látogatjuk a kenneleket, feltűnik, hogy minden egyes róka kicsit máshogy néz ki, eltér a szemük mérete, az arcuk formája, a szőrzetük, sőt, a lányokat és a fiúkat könnyen meg lehet különböztetni egymástól. Mindenhol több etetőtálka van kihelyezve, hogy a rókák ne essenek egymásnak az élelem miatt. Enni száraztápot, halat, tojást, húst és sok gyümölcsöt: szőlőt, körtét, almát szoktak.

Ha valamelyik állatnak rossz a PR-ja, az a róka

„Míg egy őzgidát például mindenki cukinak tart, a rókát nem annyira. Én szeretném megmutatni a másik oldalukat is, hogy ne az alapján ítéljék meg őket, hogy a Kovács Gézának ellopták a tyúkját 300 km-re, Debrecenben…” – magyarázza Norbi, aki azt vallja, ahhoz, hogy javíthasson a faj megítélésén és helyzetén, minél több emberrel meg kell ismertetnie azt. Nem tartja korrektnek, hogy a róka egész évben vadászható, ráadásul bármennyit le lehet lőni belőle, és a kotorékozás során még a kölyköket is elpusztítják. Szeretne ez ellen is tenni valamit.

Kotorékozás

Főként borzok és rókák, régebben vadmacskák vadászatára alkalmazták a módszert, melynek lényege, hogy az állat kotorékába kutyákat (jellemzően tacskót vagy terriert, pl. foxit) engednek, és az vagy megfojtja, vagy kiugrasztja a benne lakó állatot. Utóbbi esetben a vadász gyorsan lelövi azt. Előfordul, hogy a harc órákig tart a kutya és a róka, illetve a borz között.

A róka dúvadnak számít, a vadászok úgy tartják, hogy pusztítja a hasznos vadállományt. Akárhogy is, az mindenképp a javára írható, hogy nemcsak a szomszéd tyúkját vagy esetleg a kis vadnyulakat, de a kártevő egereket, pockokat is pusztítja. Egy 6-8 kilósra megnövő felnőtt róka nem is igen képes nagyobb testű állatokat elejteni.

A róka a legjobb rágcsálóirtó

– mondja Norbi “A ragadozómadár nem fogja kiásni a pockot, ellentétben a rókával, és a faj még a dögöket is feltakarítja.”

Gyakori tévhit, hogy a róka veszettséget terjeszt. Az igazság az, hogy a rendszeres rókavakcinázás miatt az ukrán határ mellett lévő Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyén kívül Magyarországon már hosszú ideje nincs jelen a betegség. Humán veszettséget utoljára 1994-ben regisztráltak hazánkban.

Hamarosan hivatalosan is menhely lehet a Rókales

A róka igencsak egyoldalú elbírálás alá esik: bár pusztítani bárhol, bármikor lehet, menteni jelenleg nem lenne szabad Magyarországon. Többek között ennek tudható be, hogy Norbi eleinte személyesen nem jelent meg a Facebook-posztjaiban, míg ki nem derült, hogy ő áll a Rókales oldal mögött. Egy biológus rókája tűnt el Balatonőszödön, akinek az édesapja kiposztolta a közösségi médiában, hogy ha valaki találkozna az elkószált állattal, az a településen működő alapítványnak tud szólni. Ebből már ki lehetett következtetni, hogy kihez köthető a rókás Facebook-oldal.

Bár Norbit azóta többször feljelentették, esze ágában sincs felhagyni a rókamentéssel. Mint kifejti, közegészségügyi okokra hivatkozva szokták támadni, pedig tőle

csak makkegészséges, oltott, féregtelenített, parazitamentes rókák kerülnek a természetbe, amelyek így nem ott pusztulnak el betegen az erdőben.

Új fejlemény: Norbinak talán sikerül elérnie, hogy a Rókales hamarosan hivatalosan is üzemelhessen menhelyként.

A rókák a szabadon engedés után ugyanolyan életet élhetnek, mint többi társuk. Norbi néha látja, merre járnak. Azt mondja, a megmentett rókák hálásak. Pontosan tudják, hogy nélküle nem élték volna túl.

Cikkajánló