A zöldellő somogyi dombok között megbújó Krisna-völgyben Közép-Európa legnagyobb ökoközössége él, de a gyönyörű környezetben fekvő völgy népszerű turisztikai célpont is, amely egész évben nyitva áll a látogatók előtt.
A Somogyvámos határában található Krisna-völgy bejáratát két hatalmas kőelefánt őrzi. A völgy központjába egy 800 méter hosszú sétaút vezet. Útközben érdemes itt-ott megállni, a szép kis dísztó mellett vagy a botanikus kertben, mert hogy itt még az is van. De ne szaladjunk ennyire előre, inkább kezdjük az elején.
Megérkezés a Krisna-völgybe
Ökofalu a dombok között
1993-ban járunk, amikor ezen a területen. ameddig a szem ellát, hatalmas birkalegelő és elhanyagolt TSZ-földek voltak. A magyarországi Krisna-tudatú hívők ekkor már két éve keresték a megfelelő területet ahhoz, hogy egy önfenntartó farmközösséget alapítsanak.Végül itt, Somogyvámos határában találtak rá a tökéletes helyszínre, ahol kárpótlási jegyekkel 120 hektárnyi területet vásároltak.
Gyönyörű környezet fogadja az ide érkező látogatókat
A Krisna-völgy nagysága ma már közel 300 hektár. Azért van szükség a nagy területre, hogy legyen elég terület a bio gabonatermesztéshez, a tehenek legeltetéséhez, a tűzifatermeléshez, és a 300 főre tervezett közösség mezőgazdaságra alapuló, kőolajmentes és önellátó életmódot tudjon folytatni.
A Krisna-völgyben jelenleg 130-an élnek, de a közeli falvakban további 300 Krisna-tudatú hívő él.
A völgybe évente 12 ezer zarándok érkezik, és 25-30 ezer turista, akiket azon túl, hogy körbejárhatják a völgy látogatható részeit, egy vegetáriánus étterem és egy indiai ajándékbolt is várja, de van szálláshely, tematikus csoportos programok, az év során pedig számos rendezvényt is tartanak.
Mamatál és pártfogói rendszer
Mi az Öko Odüsszeia – Kalandozások a fenntarthatóság útvesztőjében című konferencia kísérőrendezvényeként vettünk részt egy vezetett túrán, ahol a közösség tagjai meséltek a völgyről, ami nemcsak a munkahelyük, de az otthonuk is. Azon túl, hogy a Krisna-völgy egy szép hely, nagyon érdekes volt bepillantani az itteni mindennapokba is, mert a közösség életmódja sok mindenben eltér attól, mint amit megszoktunk és ismerünk. És nemcsak a vallás miatt.
A vezetett túrán a helyi közösség tagjai meséltek életükről
Ahogy már említettem, a völgyben 130-an élnek, a kertes házakból álló lakóövezetbe nem mentünk be, annak szélén volt túránk első állomása, ahol a közösség könyvelője mesélt az itteni életről. Például arról, hogy náluk a munkahét 6 x 7 órából áll, de akinek 12 évesnél fiatalabb gyermeke van, annak 5 x 3,5 órát kell dolgoznia. A közösség lakói különböző területeken dolgozhatnak, a kertészettől, az iskolán, óvodán át az idegenvezetésig sokféle munka van.
Nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy segítsék egymást a közösségen belül.
Létezik például a „mamatál” intézménye, ez ugyanaz, mint régen a komatál volt, vagyis az újszülött hathetes koráig 5-6 nő vállalja, hogy főz a kisbabás családra. Van házasulandókat segítő tanfolyam és egy pártfogói rendszer. Ez utóbbi lényege, hogy kis csoportokban hetente találkoznak, és hol lelki beszélgetés van, hol pedig praktikus dolgokban segítenek annak, akinek épp szüksége van erre, mert mondjuk épp házat újít fel.
Egyszerű élet, magas szintű gondolkodás
Az itt élők nem fizetést kapnak, hanem egy szerény ellátmányt, amiből a legszükségesebb ruhákat, gyógyszereket meg tudják maguknak venni. Ez az összeg mindenkinek ugyanannyi, függetlenül attól, hogy milyen pozícióban van. A közös kalapból fizetik a járulékokat is. Bevételeik a belépőkből, a különféle eladott termékekből és az adományokból, például az adó 1%-ból származik.
A templom díszítését a közösség tagjai készítették
A Krisna-völgy szíve, a szó szoros és átvitt értelmében is, az 1996-ban elkészült templom, amelynek falát gyönyörű festmények díszítik. Ezeket mind a közösség művész tagjai készítették.
A Krisna-hívők életét az istenközpontúság és az egyszerű életmód jellemzi, a vélt vágyak és igények hajszolása helyett a valódi szükségletek kielégítésre törekszenek, és megelégszenek azzal, amijük van. A 21. századi modern életmódra mindennek épp az ellenkezője jellemző, amivel egyre több embernek vannak problémái.
A Krisna-tudat a hinduizmus egy ága, amely világszerte több száz millió követőt számlál.
Azért is érdemes ellátogatni a Krisna-völgybe, mert itt – vallástól és világnézettől függetlenül – nagyon sok inspiráló gondolatot és tapasztalatot hallhat az ember az egyszerűbb, fentarthatóbb életmóddal kapcsolatban.
A Krisna-tudat gyökerei több ezer évre nyúlnak vissza, azonban a nyugati világban csak 1965 után vált ismertté
Nem messze a templomtól, egy dombtetőn áll az iskola. Az indiai stílusú épület már messziről látszik. Az intézményben 50 diák tanul, az általános iskola mellett most már gimnáziumi oktatás is folyik itt, Budapesten pedig van hittudományi főiskola is.
Iskola a dombtetőn
Az általános és a középiskolában az akkreditált tanterv tananyaga 70%-ban ugyanaz, mint a hagyományos iskolákban, a maradék 30%-ban térhetnek el. Tanítanak többek között védikus tudományokat, indiai táncot és szanszkrit nyelvet.
Hagyományos gazdálkodás a 21. században
A Krisna-völgy gazdálkodásának alapját a mezőgazdaság adja, ma már az önnellátáson túl eladásra is tudnak termelni. A gabonanövények mellett a négyévszakos kertészetben sokféle zöldség és gyümölcs megterem. Mindenféle kemikália és gépek használata nélkül.
A szabadföldi biokertészet zöldségei már szépen növekednek
A Krisna-völgy biokertészetének külön közösségi oldala is van, ahol beleshetünk a kertészet működésébe és az aktuális workshopok idejéről is tájékozódhatunk. Legközelebb, június 1-jén a regeneratív talajművelés módszereit lehet majd megismerni.
Pillantás az üvegházba
A Völgy nincs rácsatlakozva az országos áramellátó rendszerre, a szükséges áramot nap- és szélenergiával termelik meg, a vizet pedig fúrt kutakból veszik.
A földművelésben mezőgazdasági kisgépek helyett ökrök vannak segítségükre, és olyan ekéket használnak, amelyek nem forgatják a talajt, ez ugyanis negatív hatással van a talajéletre. Az ökrök a szállításban is segítenek, de az ő erejüket veszik igénybe a gabonák őrlésénél, a cséplésnél, a darálásnál vagy a tűzifa aprításnál.
A 2023-ban átadott Járgányház egyik gépe, ami gázolaj nélkül, állati erővel működik.
Mindezek a munkák a nemrég elkészült járgányházban zajlanak. Ennek kerengősátrában található a járgányszerkezet, amit a befogott és körbe-körbejáró ökrök hajtanak meg, majd ez működteti különböző áttéteken keresztül a hozzákapcsolódó gépeket.
A járgányház központja, ahol ökrök hajtják a járgányszerkezetet
A Krisna-völgyben egyébként jó lehet szarvasmarhának lenni. Mivel a közösség tagjai vegetáriánusok, így csak a tehéntejet használják fel, az ökrök fizikai ereje mellett. A Tehénvédelmi Központban mintegy 75 szarvasmarha él. Az állatokat tisztelik és jól bánnak velük, akkor is, ha azok már idősek.
A Krisna-völgyben tisztelik a szarvasmarhákat és életük végéig jól bánnak velük. Az ökrök igavonó erejét számos területen használják.
Harmóniában a természettel
A modern világ egyik leginkább környezetkárosító iparága a ruhaipar, különösen a fast fashion térhódítása óta. A Krisna-völgyben ezen a téren is szeretnének követendő példával szolgálni. Négy éve kezdte meg a működését a Somogyvámoson található textilműhely, ahol a gyapjú mellett len- és kenderalapanyagokkal dolgoznak. Az ez utóbbiakból készült vászon 5-8-szor tartósabb, mint a pamut.
A lent és a kendert maguk termesztik is, szintetikus alapanyagokkal pedig nem foglalkoznak, mert azok nemcsak a környezetnek tesznek rosszat, de a bőrnek is.
Ottjártunkkor kis ízelítőt is kaphattunk a textilműhelyben folyó munkából, láthattuk például, hogyan készül az indiai hímzés és a kékfestéshez hasonlító dúcnyomás.
Készül az indiai hímzés
Az elmúlt 30 évben az itt élők 400 ezer fát ültettek a Krisna-völgyben, 2001-ben pedig létrehozták a 11 hektáros Isodyana Botanikus Kertet, amely egy nyugat-bengáli szent liget után kapta a nevét. A kertben egyaránt találunk hazai és egzóta (nálunk nem őshonos) fajokat, ez utóbbiak többsége kötődik a védikus kultúrához. Érdekes, hogy Somogyvámos két legidősebb fája is a völgyben él. Ezek a kocsányos tölgyek abból a hét fából maradtak, amelyeket 1896-ban ültettek a falu lakói a hét vezér emlékére.
A Völgyben egy botanikus kertet is létrehoztak
Hosszan lehetne még mesélni az élményekről és a látottakról, de a legjobb az, ha mindenki saját maga nézi meg a Krisna-völgyet és éli meg a „völgyélményt”
A dísztó partján egy indiai stílusú pavilon áll. Tökéletes helyszín az elmélkedéshez.
A látogatással, a vezetett túrákkal, rendezvényekkel, workshopokkal kapcsolatban további részleteket itt találtok.
